Csak úgy!

Megpróbálok írni, mivel régen írtam, pedig lett volna mit és miről. Nem tudom megjelenik-e? Zavar, hogy nem tudom az okát, nem sikerül kiismerni magam. Pedig az előző bejegyzésben feltettem fényképeket, amiket szerettem volna megőrizni. Már gondoltam arra, hogy valahogyan az eddigi bejegyzéseimet meg kellene őrizni. Egyáltalán a foltos életemről írnek legszívesebben. Tudom ez nosztalgia, de érdemes lenne. Ha van időm próbálok a régi anyagok között rendet vágni, ami nem mindig sikerül. Ehhez jó lenne a fényképeket is rendszerezni. Sok a papír a dokumentáció, ezekkel is kellene valamit csinálni. Azért nem vagyok szentimentális, mert pl. mikor a Céh vezetőségében a nyilvántartást csináltam és a tagok adatait egy excell táblázatba rendeztem, ezeket az anyagokat átadtam. Nem akarom a múltból csak a szépet megtartani. Mivel a korábbi munkámban sok listát kellett készítenem és nyomozni sok minden után, nem volt nehéz. Igaz ezeknek a nagy része termékek voltak, de társadalmi munkában több csoporttal volt dolgom. Igy a kilencvenes évek elején több területről kaptam ajánlatot. Végül a kórház döntött és maradtam az eredeti szakmámnál. Viszont a középiskolánk találkozóira mindig elmentem. Véletlen vagy sem, de a magyar tanárnőnk nemrégen ünnepelte a 102. születésnapját. Mint kiderült itt lakik a kerületben. Azt is onnan tudtam meg, hogy a technikum után Kínába ment ahol kíniakat tanított magyarra. Hazajövetele után a Nemzetközi Nyelvtanuló intézetben dolgozott ahol a hozzánk érkezett külföldi diákokat tanította magyarra. 

Ez egy másik osztálytalálkozón volt az év elején. Nem tudom szeretnék-e én is eddig élni? 

De valamit kellene a foltos tevékenységemről is írni. A karantén alatt egy farmer dzsekimet hímeztem ki. Mivel nagy, valószínű elajándékozom, van egy másik azt szeretném másként ki hímezni. Mivel nem tudom ez a bejegyzésem megjeleni-e ezért csak egy képet teszek fel.

Remélem a bejegyzésem megjelenik!

Stephen King: Emelkedés

Feltétlen híve vagyok a Mesternek, nem először mondom. Ha ő ír valamit, akkor én azt rögtön (elő)rendelem. Néha még abba a hülye helyzetbe is belekerülök, hogy esetleg valamelyiknek nem ismerős a borítója, ezért újra megrendelem, holott már megvan egy régebbi kiadás, na de van a családban más rajongó is, így van hova továbbadni.

És akkor itt van ez a könyvecske, ami éppen csak egy novella hosszúságú, az ember egy ültő helyében könnyedén kiolvassa és nagyon sajnálja, hogy a kiadó nem volt annyira etikus, hogy ezt inkább valamelyik novellás kötetbe tegye bele, nem önálló könyvként nyomtatja ki.

A 264 oldalból 185 a történet, a többi a következő regény promója, és az a 185 oldal is nagyon nagy sorközökkel, akár egész üres oldalak kihagyásával, jó nagy betűkkel van szedve.

A sztorira nincs panasz, az remek, érdekes és elszállt :P gyorsan el tudjátok olvasni, ha kiveszitek a könyvtárból, vagy kölcsönkéritek valakitől. Megvenni csak akkor érdemes, ha olyan elvakult rajongók vagytok, mint én.

Castle Rock kisvárosában, Stephen King számos ikonikus történetének helyszínén él Scott Carey, az elvált belsőépítész. Monoton mindennapjait leginkább a beérkező munkák mellett a szomszédjába költözött fiatal nőkkel folytatott sikertelen küzdelem töri meg, akiknek a kutyái rendszerint az ő gyepén végzik el a dolgukat. Scott látszólag nem különbözik másoktól, mégis különös dolgok történnek vele. Napról napra egyenletesen veszít a súlyából, és teljesen mindegy, hogy ruhában vagy ruha nélkül, székkel vagy súlyzókkal áll rá a mérlegre, annak nyelve mindig az adott állapotnak megfelelő súlyt mutatja. Scott értetlenül áll a helyzet előtt, de mivel nem akar kísérleti nyúl lenni egy kórházi műtőasztalon, ezért titkáról egyedül barátjának, dr. Bob Ellisnek mesél. Mindeközben a gyepért folytatott harc során kiderül, hogy a szomszédai által működtetett új étterem gondba kerül. Amikor Scott felismeri a nők felé irányuló előítéletet, beleértve a sajátját is, úgy dönt, mindenáron segíteni fog. Scottnak azonban nem marad sok ideje, súlyvesztése felgyorsul, így szembe kell néznie az elkerülhetetlennel: hamarosan nem marad olyan fizikai erő, amely a földön tartsa. A valószínűtlen szövetségek, az éves futóverseny és Scott rejtélyes szenvedése végül közel hozza egymáshoz a feleket, és a legjobbat hozza ki azokból az emberekből, akik eddig csak a rosszat látták egymásban és saját magukban egyaránt.

Az Emelkedés különleges mese a megértésről, az elfogadásról és a segítésről. És persze a jelenkor amerikai mindennapjairól. Stephen King mindig meg tudja lepni az olvasóit és képes új oldaláról megmutatkozni. Garantáltan felemeli olvasóját

Értékelés: a történet 10/10 + jó újra látni téged, Stephen

A Kiadó viszont szégyellje magát.

Ui: adjatok valami jelet, ha még van itt valaki :D