2011. március 14., hétfő

Joanne Harris: Kékszeműfiú

Ugye látjátok virtuális szemetekkel, ahogyan össze-vissza csapkodok, és nagyon morcosan nézek magam elé?
Rég csalódtam kedvenc íróban ekkorát.

Sok Harris-könyvem van, és a könyvtárból is kihoztam már egy párat, ami nekem nincs meg, de ez a könyv... mintha másvalaki írta volna. Tartotta bennem ugyan a lelket, hogy több blogon is azt olvastam: apám, a végén akkkkora csavar van! de bevallom, ha nem ismertem volna tőle semmi más művet, rég feladtam volna. Az a hatalmas nagy csavar aprócska bobszegecs az Urak és játékosokhoz képest.

A történet érdekes akar lenni, de nem tud. Bloggerek vannak benne, ami részemről mindig érdeklődésre tarthat számot, ugyanakkor maga a sztori nem bír előre haladni. Sötét múlt, fiktív vagy valós gyilkosságok, zsarnok anya, kegyetlen báty, ismeretlen apa... jó alap lehetne. Korlátozott és nyilvános bejegyzések a blogban, kommentekkel -jó forma lehetne.

Untatott, bosszantott, lehervasztott.

Értékelés: 5/10 + a 2011-es év citromdíja

Hivatalos ismertető: 
Volt egyszer egy özvegy, akinek három fia volt - Fekete, Barna és Kék.
Fekete volt a legidősebb - mogorva és agresszív.
Barna volt a középső gyerek - félénk és lassú felfogású.
De az anya kedvence Kék volt - a gyilkos

1 megjegyzés:

ZsuKa írta...

nekem már a fülszöveg is hátborzongató :-(

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails