Susy McPhee: Férjek és hazugságok

Igazi nyári kis limonádé. Könnyed, szórakoztató olvasmány, akár még strandra is érdemes magunkkal vinni, bár ha nem szereted, hogy mások is látják a kicsorduló könnyeidet a végét ne emberek közt olvasd el, mert az kissé szomorú.

A könyv hátuljáról:

A látszat csal. Ne higgy a szemednek akkor sem, ha a nappalidban a feleséged egy idegen férfi mellkasán zokogva áztatja csuromvizesre annak pólóját. Hiába egyértelmű helyzet, ez nem az, aminek látszik!...

... Vannak emberek, akikért bármit megtennénk. A harmincas éveiben járó Fran számára ebbe a legbelső körbe tartozik a lánya, a férje és a legjobb barátnője, Alison, aki halálos beteg. Alisonnak meg vannak számlálva a napjai, ám halála előtt még szeretné kiválasztani az "utódját"egy új feleséget a férjének, aki majd felneveli a lányait. Megkéri Frant, hogy segítsen neki ebben az abszurd vállalkozásban. Barátnőjének egyáltalán nem tetszik az ötlet, de képtelen visszautasítani egy igaz barát utolsó kívánságát, és bejelentkezik egy internetes társkeresőre.

Silvana De Mari: Az utolsó tünde

Egy mesekönyvet ajánlok nektek. Jó szívvel. Felnőtteknek és nem annyira felnőtteknek is.

Nekünk magyaroknak mese ügyben nincs könnyű dolgunk-szerintem. Azért nincs, mert ha találkoztunk a saját hagyományainkból származó mesékkel, többel vagy kevesebbel, és hát... ugye azok azért csak megülnek a lelkünkben, azok valahogyan mércévé állnak össze.

Ehhez képest, amikor bugyuta mesékkel talákozunk, akkor nagy fanyalgás és csodálkozás veszi kezdetét. Fanyalgás, mert a bugyutaság nem emészthető, csodálkozás, hogy mégis hányan megeszik.

Éppen ezért manapság nem tartottam magam különösebb mesekedvelőnek.

Ettől az utóbbi véleményemtől az Silvana De Mari könyve szabadított meg. Milyen jól is tette.

Ugyanis ez a könyv - egy sebészorvos, később pszichiáter könyve- érdekes, izgalmas, lebilincselő és tanulságos. A szereplők tündék, sárkányok, főnixek, hercegek és közemberek, jók és gonoszok, ki-ki képességei szerint. Kalandok az utolsó lehetőségről, a világ megmentéséről, életről, halálról, az utolsó tündéről. Olyannyira szívesen feledkeztem bele a történetbe, hogy még azt is elfelejtettem továbbgondolni, hogy vajon milyen lehetne az utolsó ember története... vajon ki lenne még körülötte, aki segítené vagy hátráltatná. És győzne a jó? Vagy nem?

Úgy hiszem van a könyvnek folytatása is: Az utolsó ork.

Nem hiszem... inkább utánajárok.

A hivatalos fülszöveg:

"A főnixek voltak a legaljasabban korlátolt, tökéletesen ostoba madarak, amelyek valaha is léteztek a teremtésben. Amikor valaki úgy születik, hogy ennyire nincs egy csöpp esze sem, az ne panaszkodjon, ha egyszer csak kihal. A főnix nem tud semmi másra gondolni, mint a farktollaira és a szeme alatti ráncokra. Erről csak annak lehet fogalma, aki ismerte őket. Egy főnixszel beszélni siralmas, mint amikor valaki kiszáradt füvű réten áll, meg nem született virágok között. Még a puszta emléke is kétségebeejtő... Készek elevenen elégni, nehogy megöregedjenek. Nem született új főnix, érted: mindig ugyanaz az üresfejű tyúk született újjá."

És azt a mesés történetet, hogy hogy született ez az ajánló, itt olvashatod. :-)

Kerstin Gier: Halálom után felbontandó

Ééés akkor: egy újabb üdítő marhaság Kerstin Giertől.

Merem ajánlani mindenkinek, aki szeret jól szórakozni és tud nevetni - akár saját magán is. Mert bizony néha én magamra, illetve a hülyeségeimre ismertem... :)

Teljesen lökött társaságot vezet fel megint Kerstin Gier. Ez a könyv azonban lényegesen tartalmasabb, mint a Férfiak és egyéb katasztrófák című könyve.

A történet Gerriről szól, négy (lány) gyermekes család legifjabb gyermekéről, aki egy szép napon kilátástalannak látja az életét és elhatározza: véget vet neki.

És megírja élete fontos résztvevőinek a búcsúleveleket: a Gerrivel állandóan elégedetlen ütődött-zsarnok anyának és a félreismert (vagy csak az anya által félrekormányzott) apának, a legjobb barátnőnek, a „tökéletes” testvéreknek, a „tökéletes” testvér elhanyagolt lányának, a renitens „vagány csaj” nagynéninek, az utálatos nagynéninek, a kikosarazott pasinak, és az új főnöknek is…

Pontosan megtervez minden mozzanatot, nem hagy ki semmit a számításból, elvégre vérbeli Szűz... vagy mégis? Nem lőném le a poént, de meghiúsul a szépen megtervezett öngyilok (természetesen) és kezdetét veszi Gerri (ámok) futása a rokonok és ismerősök között-közül-közé...

A tagolása határozottan tetszett: egy fejezet a helyzet ismertetéséből (hogyan is jutott Gerri erre a döntésre), egy búcsúlevél, újabb fejezet az eseményekről, sőt, az események előkészítéséről, újabb búcsúlevél, újabb fejezet a meghiúsult öngyilokról, újabb búcsúlevél, stb egészen a happy endig.

Mert persze happy end az van, nem is akármilyen!

Könnyen olvasható, szívderítő, nekem nagyon tetszett!

10/9.

Hivatalos fülszöveg:

Kerstin Gier könyve tipikus „női regény”, melyben sikeresen ötvöz egy kényes tabu témát egy napjainkban játszódó történettel. Mindezt szarkasztikus, jó humorral tálalva, miközben olyan örök témák, mint család, barátság, házasság és hűség is terítékre kerülnek. Megéri élni! Vegyük bátran kezünkbe a sorsunkat! Vállaljuk fel az életünket és ne mások elvárásainak akarjunk megfelelni... – üzeni olvasóinak. Pedig főhőse, Gerri úgy érzi, hogy az élete vakvágányra került. Teljesen kilátástalannak látja a jövőjét, hiszen még mindig szingli, váratlanul elveszítette az állását is, és senkire sem számíthat. Kétségbeesésében úgy dönt, hogy véget vet az életének, de elhatározza, hogy előbb búcsúlevelet küld a rokonainak, barátainak, ismerőseinek és végre szembesíti őket az „igazsággal”, azaz fellebbenti a fátylat a képmutató viselkedésükről. Egy váratlan esemény következtében az alapos előkészítés és tervezés ellenére Gerri terve azonban meghiúsul, és ekkor elszabadul a pokol, hiszen a levelei már eljutottak a címzettekhez. Viszont ez a véletlen vagy netán karmikus esemény új, izgalmas fordulatot hoz Gerri életébe. Kerstin Gier 1966-ban született, pedagógiát tanult. 1995 óta ír „női regényeket”. Első regényét „Férfiak és katasztrófák” megfilmesítették, ma Németország legsikeresebb női regényírójának számít. 2005-ben „Az erkölcstelen ajánlat” című könyvéért a legjobb német nyelvű szerelmes regényért járó „DeLiA” díjat kapta. Bergisch Gladbach közelében férjével, fiával, két macskájával és három tyúkjával szabadfoglalkozású íróként él.