Mostanában ezeket olvastam:
| Jostein Gaarder: A kártya titka | 2012. szeptember 1., 06:59 →2012. október 5., 07:52 | Ugrás | |
| Vámos Miklós: Zenga zének | 2012. október 5., 07:54 →2012. október 12., 11:33 | Ugrás | |
| Tisza Kata: Reváns | 2012. október 5., 07:53 →2012. október 12., 11:33 | Ugrás | |
| Polcz Alaine: Asszony a fronton | 2012. október 5., 07:55 →2012. október 12., 11:34 |
De milyen jó, csak kimásolom a molyról, hát nem kényelmes?
Gaarder belépett a kedvenc íróim társaságába. Csodás meséket sző, nem szokványos, nem kiszámítható. Vár még a Narancsos lány és a Sophie világa -mindkettőt happoltam. 9/10 + csokitörpék
Vámos könyve a jellegzetes Vámos-könyvek közé tartozik, nem meglepetés, de nem is csalódás. A vallás és a politika abban az időben ('50-es évek) még antagonisztikus ellentétben álltak, ma már nehéz megérteni egy bizonyos kor alatt, hogy milyen is lehetett Öcsinek az élete. Én még voltam úttörő, van némi fogalmam a belénk sulykolt ideológiákról. 7/10 + Mókus örs
Tisza Kata könyvét is happoltam, de gyorsan re-rerukkoltam. Miközben olvastam, rájöttem, hogy már korábban is próbálkoztam vele -könyvtári példánnyal-, és már akkor sem szerettem. Az első sztori még jónak ígérkezett, de minden további egyre gyengébb és gyengébb lett. Felfújt lufi. 5/10 +médiacsirke
Polcz Alaine-től ez volt az első könyv, amit olvastam. A Kossuthon hétköznaponként éppen az Asszony a fronton hallható 1 óra után, hangoskönyvként, a szerző tolmácsolásában. Előre lehetett sejteni, hogy nehéz könyv, fejbevágó könyv, de különös módon nem telepedett rám, nem volt tőle gyomorgörcsöm. Inkább könnyebbséget érzek, hogy nekünk nem kell ilyenben élnünk. Bár biztosan az akkori emberek sem gondolták a II. vh. előtt, hogy részük lesz ilyen borzalmakban pár évvel később. 8/10 + tömény múlt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése