Oldalak

2009. szeptember 4., péntek

L. Block: A betörő, akit szekrénybe zártak

Jópofa, érdekes, kicsit elkapkodott, de szórakoztató könyv.
Nekem kicsit hiányoztak a tények, ami alapján gondolkodni lehetett volna, - ezért elnézést is kérek gyorsan a rajongóktól -szerettem volna rájönni ki a gyilkos...
Elkövettem viszont azt a hibát, hogy nem néztem utána, melyik a sorozat első kötete, és végig olyan érzésem volt, hogy jobban élvezném a könyvet, ha a sorozat előzményeit olvastam volna már. de ez az én abszolut szubjektív véleményem.
Summa summarum: kellemes kis könyv volt az "egy csillagos" (elnézést, a laptopon nem tudom hol a csillag) kategóriából.

10/5.

Hivatalos ismertető:
Mi baj lehet abból, ha az ember elmegy fogorvoshoz? Bernie Rhodenbarr szerint semmi. Aztán amikor a fogorvosi székben ül, pár apróságra derül fény. Egy: a fogszuvasodás őt sem kerülte el. Kettő: a fogorvosa egy ronda váláson van túl. Három: a fogorvos tudja, hogy Bernie betörő. És ha az ember egy fogorvosi székben ül, nincs abban a helyzetben, hogy nemet mondjon. A feladat egyszerű: Bernie-nek be kell törnie az exfeleséghez, ki kell pakolnia a lakást, majd nyomtalanul el kell tűnnie. Eleinte minden jól megy, de az exfeleség váratlanul betoppan, így Bernie a szekrényben keres menedéket. Amikor végre kiszabadul, még több apróságra derül fény. Egy: az exfeleséget valaki leszúrta. Kettő: a szajrét tartalmazó táskát a gyilkos magával vitte. Három: ha nem vigyáz, megint egy gyilkosság gyanúsítottja lesz. Bernie nyomozni kezd, sarkában ott vannak a zsaruk, akad egy csinos segítője, és minden jól haladna, ha Bernie tisztában lett volna az olívaolaj különös hatásával…

1 megjegyzés:

Viki írta...

Mint nagy rajongó megszólítva érzem magam!:D Örülök, hogy alapvetően tetszett Neked is a történet:) Abban teljesen igazad van, hogy "A betörő, aki parókát viselt" az első része, ez pedig a második és valóban talán jobb sorban olvasni és akkor a kialakuló függőséged miatt kevésbé tűnik fel, hogy ez nem az a típusú krimi, ahol kitalálhatod, hogy ki a gyilkos.;-) Egyik része sem ilyen, bár nekem Agatha Christie történetinél sem sikerült soha rájönnöm, úgyhogy annyira nem vagyok mérvadó.:)