2010. július 9., péntek

Gavalda: Szerettem őt

Egy időre kifogytam a Gavaldákból (illetve a könyvtár, de a lényegen nem változtat). ZsuKa korábbi kritikáját itt olvashatjátok.

Én annyit fűznék hozzá, hogy számomra ez a regény egy nagy humbug. Mert ilyen nincs, még akkor sem, ha ez egy irodalmi mű. Egy zárkózott, szinte kívülálló após nem fog egyszeriben megható, tanulságos történetet mesélni annak a menynek, akivel addig a kötelező udvariassági körökön túl alig érintkezett. Nem fogja elmesélni neki élete nagy itkát, hog viszonya volt egy nővel, már házas emberként. Nem fog olyan szavakat kiejteni, mint ,,szeretkezés", ,,menstruáció" avagy ,,istennő". 
Annyit hajlandó vagyok elhinni, hogy a maga módján szereti és óvni akarja a menyét, akit elhagyott a férje (azaz az ő fia) egy másik nőért. De ebből nem ilyen módon lesz a valóságban melodráma.

Egyebekben pedig novellaként épp elég lett volna megírni, regénynek túl rövid a maga alig 200 oldalával, azt is nagy betűkkel, dupla sorközzel szedve...

Szeretem Gavaldát, de ez a könyve nekem nem meggyőző.

Értékelés: 7/10 + hiányérzet

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails