Ez a könyv nagyon érdekes volt. Nagyon jó volt olvasni. Olyan volt, mint egy kétsíkú lap (sok szempontból, mivel a történet is két időben játszódik; a cirkusz csillogása-szemben a "cirkuszosok" többnyire nyomorúságos életével; a szerelem és a gyűlölet; öreg és fiatal; és millió kettősséget éreztem végig a könyvön) . Olyan érzésem volt, mintha valami titkot tudnék meg a történet olvasása közben. Engem (persze), már megint azok az részek fogtak meg, ahol a "főhős lelkéről van szó", azokról a robbanásszerű változásokról, amik végig sodorják téren és időn... Nem tudom, hogy tetszett-e, illetve azt tudom, igen, tetszett, de hogy jó könyv-e? A jónak abban az értelmében, amit én szeretek egy könyvben jónak mondani... Na, kb ilyen ellentmondásosnak éreztem a könyvet is... :)Ha jól akartok szórakozni, szerintem olvassátok el, aztán esetleg megvitatjuk, kinek mi, vagy mi nem tetszett. Érdekes történet, keserédes Happy Enddel! (A hivatalos ismertetőtől így utólag a hajam égnek áll! Nem érzem mérvadónak.)
10/8.
A hivatalos ismertető:
"Nagyszerü, káprázatos, mesterien megírt regény. Magával ragadott a múlt század eleji Amerika vándorcirkuszainak világába, és az utolsó pillanatig fogva tartotta érdeklődésemet. Sara Gruen hangja John Irvingével vetekszik. Reménytelenül és szégyentelenül belezúgtam ebbe a könyvbe. Olvassák el!"
(Joshilyn Jackson, a Gods in Alabama szerzője)
"Ebben az izgalmas, romantikus történetben, mely az 1930-as években játszódik egy vándorcirkuszban, Sara Gruen elsőrangú munkát végzett. Jellemei élnek és lélegeznek, a cselekmény pedig olyan lebilincselő, hogy egy éjszaka végigolvastam a kötetet. A hűséges terrier, a királyi nő és az elbájoló Rosie, az elefánt alakjának megrajzolásával a szépprózának ez a remeke arról is szól, hogyan tudják szeretetre tanítani az embert az állatok."
(Susan Cheever, a My Name is Bill szerzője)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése