Érdekes, olvasmányos, nekem kicsit Umberto Eco-s..., viszont ennek ellenére tetszett! Érdekelne azok véleménye, akik már olvasták...Nekem úgy tűnik, inkább korrajz, nem is csak egy emberről szól, hanem egy rétegről, egy korszakról, magáról a változásról, a folyamatról, legyen az társadalmi, egyéni, életkorból adódó, stb...
Abszurd, de ez nagyon jó benne. Nekem nagyon más, mint amiket eddig VM-tól olvastam... Tetszik a tagolása, az ahogyan szó szerint ismétel meg részeket (mégis más elmesélni valakiről azt a néhány sort és valakinek a szájából "hallani" ugyanazt a néhány sort).
Nem tudtam befalni, részben mert más dolgom is volt az elmúlt hetekben, részben mert emésztős könyv.
Aki úgy dönt, hogy elolvassa: Jó szórakozást hozzá, szerintem nem fogja megbánni!
ui: A hivatalos ismertető szerintem megint egy kicsit fals, és igen, elmesélhető egy ember élete a szerelmi történetein keresztül. Legalábbis Jánoska élete...
10/7.
A hivatalos ismertető:
A szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon.
A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.
2 megjegyzés:
Kb. 1 éve olvastam, és nagyon mérges voltam érte Vámosra. A nők mind rüfkék benne, a szerencsétlen, puhány főszereplő meg nagyon idegesítő. Szóval nem ez a kedvenc könyvem tőle.
Örülök, hogy írtál! Nekem a nők nem tűntek rüfkének, én egyszerűen a "Valósítsd meg Önmagad!" korszak veszteseit éreztem némelyikükben. Jánoska meg olyan igazi kis "elméleti" emberke, akivel csak megtörténik az élete... Olyan jó, hogy írtál Zsuzsi, így sokkal könnyebb megfogalmazni a véleményemet. Engem az elején a szabadossága azt hiszem kicsit zavart, de hamar megszoktam. Nem, a kedvencem nekem sem ez lesz.
Megjegyzés küldése