Ha már Vunnegut-rajongó vagy, akkor mindenképpen olvasd el ezt a könyvet. Ha még nem, véletlenül se ezzel kezdd.
Nem igazi regényt tart kezében az Olvasó, hanem egy gyűjteményes kötetet.
Először is megismerkedhetünk a Vonneguték családfájával (kissé talán részletesebben is, mint azt elsőre befogadná az ember gyomra), majd különféle papírfecniket (gyászbeszédet, könyvtári avatót, ballagási búcsúztatót stb.) fűz fel a szerkesztő egy képzeletbeli vaskampóra; mi kényelmesen leszedegedhetjük, forgathatjuk, szortírozhatjuk ízlésünk szerint.
Nem igazi regényt tart kezében az Olvasó, hanem egy gyűjteményes kötetet.
Először is megismerkedhetünk a Vonneguték családfájával (kissé talán részletesebben is, mint azt elsőre befogadná az ember gyomra), majd különféle papírfecniket (gyászbeszédet, könyvtári avatót, ballagási búcsúztatót stb.) fűz fel a szerkesztő egy képzeletbeli vaskampóra; mi kényelmesen leszedegedhetjük, forgathatjuk, szortírozhatjuk ízlésünk szerint.
Hivatalos ismertető:
`Jelen könyv egy amerikai zseni remekműve. Az elmúlt hat esztendőben iszonyú keményen dolgoztam e műalkotáson. Közben hörögtem, a fejemet pedig fűtőtesthez verdestem. New York összes hoteljának előcsarnokát összemászkáltam, közben művemen tépelődtem és sírdogáltam. Ha állóórához értem, ököllel jól behúztam neki. Új és csodálatos irodalmi műfajt alkottam. Könyvemben a nagyregény elemi ereje egyesül a haditudósítások vérfagylaló közvetlenségével, bár ez utóbbi már elavult dolog, Isten a megmondhatója, Isten a megmondhatója. Továbbá egybegyúrtam a zenés színház talmi ragyogását a novella halálos erejű balhorgával, mindezt szagosítottam a személyes levelek szekrényillatosító labdacs-illatával..`
Ha kíváncsi vagy más műkritikára is erről a könyvről: ekultúra
Értékelés: 10/8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése