Fekete István : Vuk

Nem tudom, mennyire találjátok majd helyénvalónak ezt a kis könyvismertetőt, de engem ez a könyv most így 40 évesen (is) elvarázsolt. Anitámnak volt kötelező olvasmánya a nyáron, így nem is igazán én olvastam, hanem ő olvasta fel nekem, miközben én mosogattam, főztem ...
Persze vannak emlékeim a rajzfilmből... de biztosan elhiszitek nekem, hogy a könyv élménye - mint már oly sok esetben - sokkal többet ad, mint a rajzfilm és egy kicsit el is tér a két történet egymástól... de ezt nem is részletezném... Ha van kedvetek, érdemes elolvasni, hisz egy felnőttnek néhány délután... néhány óra, de megéri!

Wodehouse: Hübele Sámuel

Elolvastam...
... de inkább olyan túl vagyok rajta érzéssel, nem egy díjnyertes könyv volt.
Szeretem Wodehouse kicsit ütődött könyveit, de ez most megfeküdte a szervezetemet. Ne volt rossz, nem volt rossz, de olyan különösebben jó sem...
Nem igazán tudott kikapcsolni sem, és különösebben nem is vártam a pillanatokat, amikor a kezembe vehettem... sajnálom.

10/3

Hivatalos ismertetője:
A címben szereplő hebehurgya Sam Shotter a rokonszenves Wodehouse-hősök sorát gyarapítja. Amerikából Angliába vetődött, kalandos múltú és további kalandokra kész fiatalember, aki egy kanadai újságkivágásban véletlenül megpillantott fénykép alapján szerelmes egy ismeretlen lányba. Hogy sikerül-e rátalálnia rejtelmes imádottjára, s hogy ezzel vajon befejeződik-e Sam hajmeresztő kalandjainak sorozata - minderről és még sok egyébről értesülhetünk ennek a fordulatos és humorral bőségesen át- meg átszőtt regénynek szívvidító fejezeteiből.

Agatha Christie Függöny:Poirot utolsó esete

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy én szeretem Agatha Christie-t. Az utolsó időben több megfilmesitett könyvét lehetett látni TV-ben. Sőt ajándékba is kaptunk DVD-ket. Érdekes, Miss Marple-t három szinésznő is játszotta, Poirot-ot viszont csak egy. Szerintem nem is lenne jó, ha más előadásában is bemutatnák.
Könyvben én mindegyiket szerettem. Ez a könyv nem lesz a kedvencem. Ugyanis szinte az egész könyv 80%-a Hastings kapitány elbeszélése és elég naivnak van beállitva. Poirot beteg, tolószékben ül és naponta szoktak konzultálni, de erről kevesebbet ir. Kb. a könyv háromnegyedénél rá lehet jönni arra ki a gyilkos, amire Poirot persze csak a végén ad részletes beszámolót.
Szóval én csak becsületből olvastam végig, érdekes volt, de nem kötött le annyira.
A könyv fülszövege:
Az első világháború idején, a stylesi kastélyban lépett elöször szinre s deritett fel sikeresen egy szövevényes bűnügyet a menekült belga detektiv: Hercule Poirot. Évtizedek teltel el azóta, a kastélyból panzió lett, vagy féltucatnyi lakója között azonban - ha huhetünk Poirot.nak - egy sorozatgyilkos bujkál.
Poirot-nak pedig bizvást hihetünk, még ha elaggott, sőt tolókocsiba kényszerült is. Igen hamar bebizonyitja levélben odarendelt barátjának, az őszülő, de változatlanul romantikus lelkületű Hastings kapitánynak, hogy a "kis szürke sejtek" még épek. Ám Hastingsnek minden eddiginél szokatlanabb, kettős problémával kell szembenéznie: Porot tudja, de nem árulja el, ki a vendégk közül a gyilkos, továbbá a vendégek között ott van Hastings leánya, Judith is. Nem árulja el, nehogy Hastings lelepleződjék, amint szemügyre venné az illetőt (a tökéletes gyilkosságok elkövetőjére csak tett közben lehet lecsapni) - és Hastingsnek ráadásul egyszerre kell féltenie és gyanúsitania is a leányát. Persze elöbb a többieket veszi sorra magában: a nyugdijas ezredest és feleségét, a megszállott túdost és unatkozó nejét, a madárbolond agglegéynt, a gazdag nemesurat, a beteggondozó növért... Valamelyiküknek már öt ember halála szárad a lelkén...
A regény különleges helyet foglal el Agatha Christie életművében: csak a halála előtti évben jelenhetett meg, s hogy miért, arra az utolsó oldalakon derül fény.

Robert James Waller: Ezernyi út porából

Örülök, hogy mostanra nekem is sikerül egy könyvajánlót összehoznom! :o) Bár már az elején csatlakoztam e lelkes kis csapathoz, mert nagyon szeretek olvasni, nem jut időm túl sok olvasásra. Próbálok egyensúlyt teremteni a varrás, xszemezés és a remek könyvek között, de úgy érzem kevés a 24 óra !

Ennek a könyvnek nagyon lelkesen kezdtem neki, mert a Madison megye hídjai (ami ennek az előzménye) nagyon-nagyon tetszett és a belőle készült filmet is azóta már többször megnéztem.

Sajnos csalódnom kellett! A könyv leginkább kalandozás a múltban és néhol egy kis jelen is, valamint egy harmadik szál, egy váratlanul felbukkanó futó kapcsolatból született gyermekkel. Nagyon szerettem volna, ha a történet boldog egymásratalálással végződik, de nem ez történt....

Hivatalos könyvajánló egy kis részlete:

"Kincaid váratlan elhatározással félresöpri a fájó emlékeket, hogy megkeressen a világban valamit, ami értelmet adhat hátralévő életének, és még egyszer elindul az úton az új felfedezések és meglepetések felé."

Lucy Maud Montgomery: Anne sorozat

Bár nem mostani élmény Montgomery sorozatának olvásása számomra egy örök klasszikus. Egyszerűen imádom ezt a korszakot, az embereket, az elvárt erkölcsi normákat, az életvitelt, egyszerűen midnet. S hogy mindez Új Angliában vagy a Szigeteken játszódik az már mindegy. Néha úgy érzem hogy előző életmben biztosan az angliai 18. században éltem, mi más magyarázata van annak hogy ennyire vonzódom e világhoz.

Csak ajálani tudom. Mindenkinek, aki látta televízióban a sorozatot, annak is aki nem látta, nos annak még inkább. Aranyos, kedves, megindító. Értéket közvetítő. Mire van még szükséged ebben a világban?

Bár a kép nem a könyvekről van, szerintem nagyon aranyosan reprezntálja a sorozat ártatlanságát, a történet eredetiségét!. Ismét tudok segíteni annak aki el szeretnéolvasni Montgomery sorozatát.

Ian Mcewan: Vágy és vezeklés

dr Tegnap fejeztem be Ian McEwan könyvét. Még napokig a hatása alatt leszek és a filmet, ami szintén megvan még nem fogom megnézni egy pár napig. Olyannyira a hatása alá kerültem, hogy várnom kell míg a lelkem feldolgozza. Engem megfogott, beleéltem magam, átéreztem, gyönyörködtem, sírtam, fájdalmat éreztem, megtalált az emberi volta és az üzenete. Nem tudom, hogy csak rám van-e ilyen hatással, mindenestre gazdagított és nekem ettől többet nem adhat egy könyv.

Hivatalos ismertető:
1935 nyarának legforróbb napján a tizenhárom éves Briony meglesi nővérét, amint az a szomszéd fiú szeme láttára levetkőzik, és a Tallis-ház parkjának ékes szökőkútjába merül. Az írói tehetséggel megáldott kislány a nap folyamán más rejtélyes események szemtanúja is lesz, és gyermeki, de nem éppen ártatlan képzelete kiszínezi a valóságot, szörnyű titkokat sejt a két kamasz évődése mögött. Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Vágy és vezeklés ragyogóan és lebilincselőn ábrázolja a gyermekkor végét, azt a pillanatot, amikor első komoly döntésünk súlya ránk nehezedik. Vajon hazudhatunk-e magunknak egy életen át? Az évtizedeket átívelő regény a háború sújtotta Anglia harctereitől, napjainkig kíséri végig egy szerelem történetét, míg a középpontban a szégyen és a megbocsátás, a jóvátétel és a nehéz feloldozás mélységes - és mélységesen megindító - vizsgálata áll.

Steven Saylor: Caesar diadala

Erről a sorozatról Monika már írt korábban. Ez a kötet a legfrissebb. Sőt, annyira új, hogy Saylor tavaly írta és idén már olvashatjuk is magyarul.:)
Amúgy a történet a szokásos színvonalat hozza, azaz picit lassúbb a cselekménye, igazodik Gordianus (főszereplő) életkorához, aki már a hatvanas éveiben jár. Félreértés ne essék, a lassúság nem jelent unalmat, mert ha valakit érdekel az ókori Róma hétköznapi élete, pletykái esetleg a római jog;-), akkor biztos, hogy ez a sorozat lesz az egyik nagy kedvence!
Ebben a kötetben egyébként Caesar felesége Calpurnia bérelte fel Gordianust, mert egy Caesar-ellenes összeesküvéstől retteg. Gordianus nem rajong Caesarért, ráadásul nem is annyira fiatal már, ezért első körben el akarja utasítani a felkérést. Viszont, amikor kiderül, hogy korábban egy barátja nyomozott ebben az ügyben, akit előző nap megöltek, mégis úgy dönt, hogy nyomozni kezd. Ugyanakkor leszögezi, hogy csak a barátja miatt teszi meg mindezt, fizetést nem fogad el és ha kiderít valamit, akkor azt talán megosztja Calpurniával...talán nem.

Fülszöveg:

A római polgárháború befejeződött. Pompeius halott, Egyiptomot Kleopátra a római légiók segítségével tartja vasmarkában, és hosszú idő után Caesar is visszatér Rómába. Habár a szenátus diktátorrá választotta, a városban egymást érik a pletykák, melyek szerint Caesar királlyá akarja koronáztatni magát. Azt is suttogják, hogy nem sikerült minden ellenfelét félreállítania. Gordianus nemrég tért haza Egyiptomból feleségével, és ugyan felhagyott nyomozói munkájával, mégis képtelen visszautasítani Caesar feleségének, Calpurniának segélykérését. Az asszony álmai vészt jósolnak, sőt katasztrófát: egy Caesar elleni összeesküvést. Calpurnia már felbérelte Gordianus egyik barátját, hogy járjon utána a szóbeszédnek, ám őt holtan találják. A vezér négy diadalmenetet tervez a következő napokra, így jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, mint bármikor korábban, ezért felesége sürgetve kéri Gordianust, derítse ki, mi igaz az összeesküvés híréből. Bár Gordianus nem rajong Caesarért, elvállalja a megbízatást. Az irányítás azonban kicsúszik a kezéből, és ugyan minden tőle telhetőt megtesz, senki sem érezheti magát biztonságban, és senki sem tudhatja, hova sodorják az események.

Bemutatkozás

Nagyon örülök, hogy meghivót kaptam a blog írására is, igy az olvasás mellett gondolataimat is leirhatom. Elöször talán nem egy éppen olvasott könyvet mutatnék be, hanem pár gondolatot, részben magamról, részben a könyvtárakról és könyvekről.
Első általánosban a tanitó néni azt mondta, aki nem tud jól olvasni, az beiratkozhat a kerületi könyvtárba. Mivel én jól olvastam igy magamnak kellett megszerveznem a beiratkozást. Ma visszagondolva ez elég nagy tett volt és talán ez inditott el azon az uton, hogy "ügyintéző" legyek, azaz megoldjak problémákat. Ez nagyjából sikerült. Könyvtárba azóta járok, sokfélébe jártam, tanulni, kölcsönözni, munkahelyre, kerületibe stb. Ez valahogy jött. Hogy miért nem lettem könyvtáros, nem tudom, de nagyon szeretem a könyvtárakat. Jelenleg a kerületi könyvtárba járok általában 2-3 hetente hozok ki 8-8 könyvet. Nagyon tetszik, hogy kerületenként nagyon szépen felújitották a könyvtárakat és aránylag gazdag a felhozatal. Internetezni is ott szoktam, amikor itthon nem volt lehetőségem.
Kölcsönzéskor elöször megnézem az új könyveket és igyekszem abból válogatni. Meg kell mondanom, a választék olvasás szempontjából nem a leggazdagabb. Pl. az itt lévő könyvekből szinte egyet se láttam. Inkább olyan kézikönyvtárba való igen nagyalakú könyvekkel van teli. Regények -általam nem igen ismert magyar irók- műveivel. Párat elolvastam, de nemigen nyerte el tetszésemet. Mivel érdekel az elmúlt 40 év történelme más szemszögből, szivesen olvasok ilyeneket is, ebből kevesebb van. Ill. vannak lengyel cseh, orosz irók művei, de olyanokéi akik nyugaton éltek és visszaemlékezéseket irtak hol dokumentum, hol regéyn formában.
Szeretem a detektivregényeket. Ezért sokat hallagatok. Elsősorban a logikai Agatha Cristi féle regéyneket. Nem szeretem viszont, hogy az utóbbi időben sok magyar szerző lehetőleg angol nevet talál ki magának és a cselekméynt is nyugati országokba teszi. Én szeretem a regényekből az adott ország szokásait is megismerni. Ezekből kevésbé lehet. Sajnos egyes regényeknek a forditása nem jó. Vagy maga a regény sem jó? Erre nem tudtam rájönni. A kihozott könyveket nem mindig olvasom el, ha kb. a 10. oldalon rájövök, hogy nem tud lekötni, akkor félreteszem. Szerintem a könyvolvasáshoz is hangulat kell. Van olyan könyv amit minden évben elolvasok és mindig élvezek és van olyan, aminek tizszer nekikezdek és nem megy.
Kedvenceim ezenkivül az útleirások, az életrajzok és a cselekményes művek. Szeretnék magyar szerzőktől a mai életről reális könyveket olvasni.
Majd jövök az általam olvasott könyvek bemutatásával.

L. Ulickaja: Életművésznők

Azért kezdtem el Ulickaja-t olvasni, mert kíváncsi voltam, kit is ünnepelt a fél ország a könyvünnepen...
Hát megtudtam. Már a Szonyecska is elég jó volt, az Életművésznők viszont nekem még jobban tetszett. Foglalkoztat, nem tudom kikergetni a gondolataim közül és ez a jó, én ezt szeretem, olyan "csendesen-ütős" történet. És természetesen Ulickaja stílusa is nagyon tetszik nekem, ott pörgős ahol kell, ott lassul le, ahol emészteni kell az olvasottakat, egyszóval: tuti!
Az egyes fejezetek különálló történeteket mesélnek el, egy közös pontjuk van: Zsenya. Nem tudom leírni mi fogott meg benne igazán, ugyanis nem is az elmesélt-végig hallgatott történetek és nem is annyira a mesélő nők a fontosak, amikkel-akikkel Zsenya találkozik élete folyamán, hanem maga Zsenya, aki folyamatosan változik, "fejlődik" végig a történet folyamán. A mellékszereplők, akik meseszerűen valóságosak és különlegesek tudnak lenni, csak az kell, hogy Zsenya a maga nem mindennapi szemével és értékrendjével nézze őket: különleges csodabogarakká válnak.
Kitalált és valóságos történetek, életek, tragédiák kísérik Zsenyát, míg egy nap...

10/9.

És akkor jöjjön a fülszöveg:

Zsenya olyan nő, aki első látásra bizalmat ébreszt az emberekben. És nőtársai szinte gondolkodás nélkül elmesélik neki az életük történetét, a szerelmeiket, a családi drámákat, a szerencsés fordulatokat. A nyaralás közben megismert Irene azt mondja el, hogyan vesztette el négy gyerekét. A szomszéd kislány egy ufóról mesél, a távoli rokon kamaszlány arról, hogy szenvedélyes szerelmi viszonyt folytat a nagybátyjával. A Svájcban dolgozó orosz prostituált a nehéz gyerekkorát mondja el, és hogy egy érett férfi, egy bankár, végre elveszi feleségül. Zsenya felnőtt életének különböző szakaszaiban találkozik ezekkel a történetekkel. Hol éppen elvált az első férjétől, hol egy új szerelem tűnik fel a láthatáron, hol újra összeköltözik a második férjével. És mindig megrendül, amikor kiderül, hogy a lányok-asszonyok meséi - mesék. Hazugságok, ábrándok, vágyálmok. De ezeket is meg kell értenie, ha a saját életében rendet akar teremteni, ha meg akarja tanulni az élet hétköznapi művészetét. Persze, ha van ilyen egyáltalán... Ljudmila Ulickaja könyve hat történetből áll, mondhatni: hat este, hat nem is olyan könnyű darab, amelyeket lebilincselő elbeszélésmód, nagy-nagy életismeret és finom, szomorkás irónia jellemez. Ahogy a nagy orosz íróktól megszoktuk.

Joanne Harris: Csokoládécipő

Egymás után, szinte lélegzetvétel nélkül :) olvastam el a Csokoládét és a Csokoládécipőt. Mintha nem is ugyanaz az író írta volta.

A Csokoládé egy lágy, romantikus regény, némi pikáns fűszerezéssel, amit nem az erotika, hanem a hétköznapi mágia ad. Hogy Vianne tudja, kinek milyen csokoládé a kedvence, elég csak ránézni az illetőre. A gondolatokat néha meglátja. Kedvére tud tenni mindenkinek.

És bár megnyugtató lehet a Csokoládé végén azt gondolni, hogy végre minden rendbe jött; kezünkbe vesszük a Csokoládécipőt, és kiderül, hogy á, dehogy. Vianne elszürkül, beolvad, Annuk megnő, rosszul érzi magát a bőrében, az iskolában -és akkor jön valaki, egy személyiségtolvaj, aki beférkőzik az éltükbe és teljesen felforgatja azt.

A Csokoládécipő egyáltalán nem lágy nugátkrém, hanem egy csípős chillis csoki. A mágia a gonoszabbik arcát mutatja, az élet nem romantikus, inkább középszerű, vagy még az sem...

Izgalmas volt egymás után olvasni a 2 kötetet, jó lett volna rögtön egy 3. rész is :)

Hivatalos ismerető:

Ugye emlékeznek még Johnny Depp rosszfiús mosolyára és Juliette Binoche kacér boszorkányára? Öt év telt el a Csokoládé óta, amelyben egy "jó boszorkányt" hatéves lányával együtt egy előítéletekkel teli kis faluba fújt be a szél, hogy megnyissák a hírhedt csokoládéboltot, sokak örömére, és a helybeli pap bosszúságára.

Sok minden megváltozott. Vianne-nak született egy másik lánya, Rosette. Anouk elkezdte a középiskolát, és hármasban egy chocolaterie fölött laknak Párizsban, a Montmartre-on. Látszatra minden rendben: Vianne végre nyugalmat talált, a szél - egy időre - megszűnt fújni. De mindez nagy áldozatokkal járt; Vianne felhagyott a varázslással, nem készít csokoládét, lemondott élete nagy szerelméről, és férjhez készül menni az unalmas háziurához, aki anyagi biztonságot ígér. Anouk közben magányos kamasszá ért, aki gyűlöli Párizst, és kétségbeesetten vágyódik a régi melegség után.

Ekkor robban be az életükbe Zozie de l'Alba, a gyönyörű, szenvedélyes bohém, aki összebarátkozik Anoukkal, dolgozni kezd a boltban, és könnyed bájával elbűvöli a környékbelieket. De Zozie-t nem az önzetlen segítőkészség vezérli. Fokozatosan hatalmába keríti Vianne-t, a csokoládéboltot, a vevőket, de elsősorban Anoukot, aki az anyja félelmektől nem gáncsolt, régi énjét látja benne. Ahogy közeledik a karácsony, nyilvánvaló lesz, hogy a család egy hideg és rosszakaratú lény karmaiba került, aki mohóbb minden csokievőnél...

Joanne Harris, a világszerte népszerű Szederbor és Ötnegyed narancs szerzőnője megírta a Csokoládé folytatását, amely saját szavaival: "néhol olvadós tejcsoki, máskor keserű csoki, de végül is, minden csoki finom".

Értékelés: 10/9.

Laura Esquivel: Szeress Mexikóban!

Nagy szezonját éljük évek óta a gasztroregényeknek. Nekem ez volt az első, kb 12-13 éve.

Eléggé régen olvastam utoljára, mostanában viszont egyre sűrűbben kacsint rám a könyvespolcról és már érzem, hogy nem tudom majd megállni és belevetem magamat fülig...
És főzöm is amit csak tudok...

Ez a könyv él. Mozog, vibrál, hangulatai vannak, színei, illatai, hangjai. Suttog - titkokat... egyszerűen varázslatos. Olyan mélybordó, mámorító, bódító, és ... még annyi minden. tessék elolvasni! Megéri!

Volt olyan szerencsém, hogy videón meg volt a film is, sajnos a videó a divatból huss! ki, így már évek óta nem láttam Titát és történetét.
Hihetetlen jó! Jók a karakterek, jó a történet, pergős, olvastatja magát.
És kivételes a fülszöveg is jó! :)

Tripla-extra romantikus!

10/8.

Hivatalos ismertető:

A mexikói forradalom idején játszódó regény egy szenvedések nyomán nehezen beteljesülő szerelem története. Tita, egy mexikói gazdag parasztcsalád lánya, egy családi hagyomány miatt nem mehet feleségül szerelméhez. A fiú tehát Tita nővérét veszi el, hogy imádottja közelében maradhasson mégis. A konyhaasztalon született és a konyhában nevelkedett Tita, a csodálatos szakácsnő, minden örömét-bánatát, szenvedélyét és vágyát belefőzi ételeibe, s aki eszik azokból, mind valami különös varázslat részesévé válik.

Esquivel regényében az elfojtott szerelmi szenvedély együtt fortyog a mexikói konyha pompás ételeinek ízeivel, s a valóság és a fantázia határai észrevétlenül mosódnak egymásba a színek, ízek, illatok érzéki egyvelegében. A könyv minden fejezete egy-egy recepttel kezdődik, amely aztán szerves részévé válik a történetnek.

"Minden nő múltja benne rejlik a receptjeiben. A személyes múlt éppúgy, mint a nemzet múltja" - vallja a szerző, akinek mélységes életöröme varázslatos hatással van az emberekre, akárcsak Tita bűvös ételei.

Laura Esquivel, sikeres mexikói filmforgatókönyvek írója valósággal berobbant az irodalomba első regényével, s csakhamar meghódította az egész világot, ahogyan azután a regényből készült, nálunk is népszerű film is.

Marlena de Blasi: Ezer nap Velencében

Kellemes, nem pörgős, nem kapkodós, olyan "nyaralós" könyv. Engem szabályosan ringatott a történet. A sztori is kellemes: a megérdemelt, ám kicsit későn érkező boldogság kibontakozása... a velencei mindennapok... a hivatalok "működése"... néha olyan, mint egy fordított világ, amelyiken olvasóként jókat derülünk, viszont ha velünk esne meg, valószínűleg kevésbé lenne vicces.
Derűs kis könyv.
Nekem a legjobban a piacos és a főzős részek tetszettek. Ott hirtelen felpezsdül minden, színek, hangok, illatok, ízek, pörgés...
Kicsit olyan Mici néni két élete feeling suhan át több helyen a könyvön, pozitív értelemben.
Jó kis könyv! Aki szereti a hosszú leíró részeket, a piacokat, a délszaki mentalitást, szeret főzni és van egy szabad hete, amikor kipróbálná az ételeket amiket Marlena az Idegennek főzött, nos akkor: Huj, huj hajrá!

10/7

Hivatalos ismertető:

Marlena, az ötvenes éveinek elején járó, elvált amerikai nő Velencébe készül, hogy cikket írjon a város ételeiről. Nincs kedve oda utazni: nem vonzza a város, amelybe mindenki szerelmes. És baljós előérzete beigazolódik: velencei útja után élete fenekestül felfordul. Belép az életébe egy férfi, - az Idegen - akiért Marlena otthagy mindent: házát, munkáját, lassan felnőtt váló gyermekeit, és megpróbál igazi olasz feleség lenni. Ám ez nem könnyű egy meggyökeresedett városban - meg kell küzdenie a helyiek előítéletével, a férj rigolyáival, na és saját szenvedélyes természetével. A nem várt, megható szerelem azonban minden viharon átsegíti, miközben Marlena egyre csak kóstol, kísérletezik, receptet ír és főz a csodás Velencében.

Christopher Moore: Biff evangéliuma

"Jézus születésének történetét jól ismerjük. Csakúgy, mint bölcs tanításait, dicső cselekedeteit és önfeláldozását. De Isten Fiának gyermekkoráról és felnőtté válásának részleteiről senki nem tud semmit - Biffet, a Messiás legjobb haverját kivéve, akit most feltámaszt egy Raziel nevű botcsinálta angyal, hogy írja meg a saját evangéliumát. Úgyhogy Biff egy szállodai szobába zárva nekiáll elmesélni az elveszettnek hitt évek történetét. Senkit és semmit nem kímélve végre kipakol a maga sajátos stílusában (nem véletlenül törölték ki őt az evangéliumokból), és megosztja velünk, hogy hogyan is történt minden valójában. Biff evangéliuma tele van izgalmas kalandokkal, szerelemmel, varázslattal, gyógyítással, halottkeltéssel, démonokkal és dögös csajokkal. De történjen bármi, egyet biztosra vehetünk: Biffet nem olyan fából faragták, hogy csak úgy szó nélkül hagyja a legjobb barátját keresztre feszíteni. Nem. Ő harcolni fog a végsőkig."


Ez után a rövid ismertető után szinte kár lenne bármit is mondani, de azért íme az én véleményem:

Letehetetlen könyv. Sok humor, a Biff által feltalált szarkazmus, és váratlan fordulatok jellemzik a könyvet.
A történet jelentős része Jézus és Biff vándorlásáról szól, a napkeleti bölcsek valós arcát mutatja meg. Ahogy az ismertető is írja, van benne démonűzés, véres szertartások, és az erősen gyakorlást igénylő halottkeltés is.

Szerettem olvasni ezt a könyvet, mert bár tudtam, hogy nem a valóság, de akár így is történhetett volna, és ezzel a szemmel nézve sokkal jobban el tudom képzelni, hogy a pólyába csavart, jászollakó Jézuskából hogyan lett tömegeket vezető Messiás. Mindig is úgy gondoltam, hogy ha tudnánk a folyamatot, ahogy Jézus megérleli magában a tanításokat és látnánk, hogyan alakulnak ki benne a gondolatok tapasztalatok és élmények segítségével, akkor szavai még több emberhez elérnének.

Végezetül: rendkívül humoros, de mély gondolatokkal átszőtt könyvet tart kezében a kedves olvasó, ha ezt a művet választja!!!

Szalay Petra: A kiváncsi

Szervusztok!

Új vagyok köztetek, és remélem nem okozok csalódást. Könyv és filmajánlókat egyarát írok. Örülök, hogy rátok leltem :)

"Egészen rendkívüli könyvet tart kezében a Kedves Olvasó.
Különlegessége nem csupán mondanivalójában van, hanem elsősorban abban, hogy szerzője korát illetően "gyerek", hiszen ez a kislány, amikor papírra vetette gondolatait, mindössze 14 éves! A fiatal kor pedig igaz gondolatokat sokkal inkább igazol, mintsem, hogy hiteltelenné tenne.
Szalay Petra írása szíven üti az embert, őszinte, igaz és tegyem hozzá, hogy kora ellenére csodálatosan érett. Érezni vélem benne a valamikori nagy életmű ígéretét. Szívemből kívánom, hogy a ma lelkében élő őszinte ihletforrás ne apadjon el, tartsa meg frissességét és éltesse egy hosszú, megnyugtatóan lezárható életpálya végezetéig."
Göncz Árpád


Nehéz dolog Göncz Árpi bácsi szavai után ajánlót írni, és ha csak abból indulok ki, hogy nem adja akármihez a nevét, akkor már felesleges is lehetne. De azért megpróbálom.
Ott kezdeném, hogy véletlenül került a kezembe a kötet. Egyszerű kis puhafedeles könyv, igen ízlésesen megtervezett borítóval. Ott árválkodott a könyvtár „Újdonságok” feliratú polcán, és senki rá sem bagózott. Én meg gondoltam egyet, és kikölcsönöztem.
Elkezdtem keresgélni a neten, a regény után. A kereső közel 490 találatot adott ki. Ez mind szép meg jó- gondoltam, de miről is szól? Meglepő módon mindenhol csak a beidézett ajánló volt olvasható. A tartalomról egy árva betű sem árulkodott. Ettől azért többet vártam volna. Tegnap aztán nekiveselkedtem és kb 3 óra leforgása alatt, megtudtam, amit akartam.
A történet a jövőben játszódik, a Terra nevű bolygón. (ennek ellenére nem sci-fi, hanem inkább pszicho triller) Az elsődleges helyszín, egy elme és agykutató intézet. (PEGI) Ahol Dr Decker a neves, ám kissé különc orvos pszihoszomatikus betegségben, elmebajban, depresszióban, vagy skizofréniában szenvedő betegei tanulmányozásával, halál mibenlétét kutatja. Legfontosabb kezeltje Minerva, egy tinédzser korú lány. Ez eddig egyszerű és kissé unalmas nem igaz?
De mielőtt elunnánk a történetet, feltűnik egy riporternő, aki cikket akar írni az orvos kutatásairól, vagyis a mordológiáról. Ezzel szinte egy időben, egy bérgyilkos ered a riporter és elsősorban az alanya nyomába. A profi bérenc segítőtársával együtt, (aki mellesleg egy 14 éves kislány) bejut az épületkomplexumba, és munkához lát…
A végkifejletet nem árulom el, csak annyit, hogy meglepő véget ért a történet. Válaszokat kaptam a ki kicsoda, kivel mit csinál, és miért kérdéseimre.
Amit nagyon fontosnak tartok, az, az, hogy az író alig múlt 14 éves, mikor a sorait papírra vetette. Ahogy az előszavában ígérte, nem egy rózsaszín ködbe burkolt gyermekregényt vagy tini könyvet tartottam a kezemben. Olvasás közben gyakran megfordult a fejemben, hogy biztos egyáltalán, hogy ezt egy gyerek írta? Láthat és gondolkodhat ennyire kifinomultan és élesen egy gyerek egyáltalán?
A cselekmény vezetése, a szálak szövögetése, az események sodra elsöprő erejű. A jellemrajzok és a helyszínek ábrázolása éles látásról tanúskodik, és a könyv azt súgja Szalay Perta nagyon, jól ismeri az embereket. Elsősorban a gondolataikat és félelmeiket. Olyan megvilágításba helyezi a halált, és ezzel együtt az élet értelmét, amire talán kevesek képesek. Azt szerettem volna írni, hogy irigylésre méltó. De a megfelelő szó itt a tisztelet.
Egyet kell értenem Göncz Árpád szavaival, és nem azért mert Ő mondta, hanem azért meg megtapasztaltam.
Hiszem, hogy a jövő nemzedék egyik legkiforrottabb és legígéretesebb alakjának a könyvét tartottam a kezemben.

Szolgálati közlemény

1. levettem a hátteret, lecseréltem a sablont, nálam elég lassú mostanában az oldal, hátha ez segít (szokott :))

2. ha akarjátok, filmekről is írhattok, egészen nyugodtan, moziba ritkábban jutunk el mindannyian, azt hiszem :) könyvet még csak-csak kezünkbe veszünk naponta-hetente

3. ha valaki admin babérokra tör, szívesen megadom a jogosultságot

4. a cserebere, valamint eladásra szánt könyvek piactere mennyire érdekel Benneteket? csináljunk ilyet?

Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!

Könyv, majd mozi. Mindkét formában megjelent, mindkét műfajban nagyot aratott.

A téma: a nő mindennapjai, leginkább ha kapcsolatból egy futó miatt szingli lesz, ráadásul még munkanélküli is.

Anno még a barátnőmmel voltunk könyvesboltban (régen volt, 2002-ben), ott láttuk meg. Megvettük mindketten. Olvasni kezdtük. Mindenhová magunkkal vittük, ez tipikusan egy olyan könyv, amit nem lehet letenni. Munkából hazafelé, több zacsival a kezemben a tömött 98-as buszon Kőbánya - Kispestről végig álltam. Nekem olvasnom kellett, így hát elővettem. Tuti zakkantnak néztek, főleg akkor, amikor hangosan felnyerítettem...




Hivatalos ismertető:
"Marcsi azt állítja, hogy nem szabad megrémülnöm, ha egy pasi nem kéri meg a kezemet az első randin, hanem hosszan találkozgatni akar velem. Pirkóviki évek óta kitartóan állítja, hogy első randin soha nem szabad lefeküdni vele. Lujzi nem állít semmit, ő épp válik, mert érik bizonyos hatások. Cyberbarát, a felelős édesapa, gyárigazgató és guru azt állítja, legalább három hónapig meg kell tartóztatnom magam a komoly férfitól. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy várnom kell, mert az Igazit azonnal fel fogom ismerni. Mégis MIRŐL? És meddig várjak? Hányat kell aludnom odáig, egyedül? Mi van, ha itt ragadok végleg a nyolckerület kisszobában macinaciban, szemüvegben, állás és pasi nélkül, harmincévesen? Miki, az öcsém és lakótársam csak röhög rajtam, ha siránkozom neki a konyhasztalnál sörök mellett, de hát könnyű neki, nincs még huszonöt, hosszú, szőke csaja van és menő állása." Közel másfél éves elszánt állás- és pasikeresés hiteles történetét tartod a kezedben. Szokásos péntek esti portyáin főhősnőnk, Kéki Kata hol Zöldmezőszárnya Királyfival, hol a gyönyörű Perzsa herceggel, hol Daviddel a Csokoládészeművel és még sok-sok más Micimacsóval fut össze. A fennmaradó időben biznisztündérnek öltözve már-már hivatásszerűen állásinterjúkra jár a Henteshez, a Hajóskapitányhoz, a Vajákos fejvadászhoz, és kis híján kiállítási tárgy is lesz belőle az emberi erőforrás-kiállításon. Mikor végre kommunikációra kezdi oktatni az országút királyait (kamionsofőröket), összefut egy igazi fatehénnel (a női féltékenység legújabbkori szimbólumával), aki a szappanoperák főgonoszait megszégyenítő találékonysággal tesz keresztbe neki, ahol csak tud... Ráadásul Katának ez még nem elég: Teréz anya módjára kényszeresen meg is akar menteni minden útjába kerülő, elsősorban férfit... Lehet rajta nevetni, és kicsit sírni is, és kölcsön lehet adni a Pasinak, aki Fontos. Persze ha meg Pasi vagy, meg lehet vele lepni a Nőt. Egy igazi történet, egy igazi lánytól, aki az Igazit keresi, mindig, mindenhol, mindenkiben. És meg is találja. (Mindenkiben.)


A filmről is szólnék pár szót! Nagyon jó a szereposztás, a teljesség igénye nélkül: Hámori Gabi, Ónodi Eszter, Schell Judit, Csányi Sándor, ééééés a naggggyon édes Marcit alakító Elek Ferenc.

Könyv itt: http://www.libri.hu/konyv/allitsatok-meg-terezanyut1.html
Filmről itt: http://port.hu/allitsatok_meg_terezanyut!/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=66199

Szívek szállodája

Évekig adta először a Magyar 1 csatorna, majd a Viasat3 végül az RTL klub a sorozatot. Az évadok egyes részei kiemelve könyvbe fűzve került kiadásra, eddig 4 kötetben.

Aki a sorozatot ismeri, látta, tudja mennyi poénnal van fűszerezve. Igazi limonádé tud lenni a nagy melegben.

A történetet a fiatalabb hősnő - Rory meséli el, mi minden történik velük.

A kötetek bővelkednek humorral, szerelemmel, csalódással, családi vitákkal. :)

Hivatalos ismertetők itt:
http://libri.hu/hu/talalati_lista/?search_cat=cim&pr_type=book&text=sz%EDvek+sz%E1llod%E1ja

Asimov: Enciklopédia Galaktika

Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus. Asimov legismertebb műve az Alapítvány-trilógia, de hasonlóan jelentős a Galaktikus Birodalom-sorozat és a robottörténetek, amelyeket későbbi írásaiban összekapcsolt az Alapítvány-trilógiával.

Művei, amiket megfilmesítettek a 200 Éves Ember és az Én a robot.

Aki szereti a sci-fit, olvassa el a regényeit, novelláit, garantáltan nem fog csalódni.

Hivatalos ismertető:

Az emberiség jövőjének húsz évezrednyi történelme elevenedik meg az Encyclopedia Galactica lapjain. Isaac Asimov párját ritkító magabiztossággal vezet bennünket végig monumentális jövővízióján: a Föld pusztulásának, a Galaktikus Birodalom összeomlásának és az Alapítványok tündöklésének vászna előtt emberek, robotok, mutánsok és bolygólények dolgoznak és harcolnak sorsunk irányításáért és végzetünk beteljesítéséért. Asimov eredetileg majdnem 20 kötetre rúgó Alapítvány-, Birodalom- és Robot történetei új formában kerülnek most az Olvasó kezébe: összegyűjtve, hiánytalanul, történeti időrendi sorrendbe szedve, egy 5 könyvből álló sorozat formájában. A művekkel most ismerkedők és az Asimov-barát gyűjtők számára egyaránt meglepetés lehet a kötetek következetes szerkesztése. Egységes lektorálással és terminológiával, történeti dátumokkal ellátott novellákkal és regényekkel, lábjegyzetekkel és kereszthivatkozásokkal, átfogó kronológiával, valamint az Asimov halála után írt, folytatásokra való utalásokkal a sorozat világviszonylatban is példátlan emléket állít a néhai írónak és ma is élő világának.

Isaac Asimovról: http://hu.wikipedia.org/wiki/Isaac_Asimov

Kötetek itt: http://www.szukitskiado.hu/index.php?menu=514

J.K. Rowling: Harry Potter és ....

Harry Potter történtete megint nagy port kavart. Megjelent a 6. kötet történése a mozivásznon. Így jött az ihlet, hogy Harry Potterről írjak...

Harry egy különleges fiú, aki 10 éves korában tudja meg, hogy ő valójában varázsló. Meghívást kap a Roxfort Boszorkány és Varázslóképző Szakiskolába, ott folytatja tanulmányait. Összebarátkozik Ronnal és Hermionéval, így hármasban élnek át különféle kalandokat.

Hivatalos ismertetők:

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-bolcsek-kove.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-titkok-kamraja.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-az-azkabani-fogoly.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-tuz-serlege.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-fonix-rendje.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-felver-herceg.html

http://libri.hu/konyv/harry-potter-es-a-halal-ereklyei-1.html

Lakner Artúr: Édes mostoha

Gondolom sokan ismerik Lakner bácsi Édes mostoha című művét. Először a filmvásznon jelent meg 1935-ben, majd ezután adták ki könyvben is.

Szívszorító történet egy kislányról, aki elvesztette Anyukáját. Szomorúsága nem múlik, sőt! Egyre jobban magába fordul, hiába van a kertész, akinek az a feladata, hogy felvidítsa a leányt. Apuka egy nap kihívja az orvost, aki a kislány gyógyulásához egy recepetet ad, melyre ez van írva: ÚJ ANYUKA! Ezután beindulnak az események. A "kedves rokon" halálra rémíti a kislányt, amikor kiderül, új anyuka - új feleség jön, a háznak új úrnője lesz....

"Az Édes mostoha egy új anyuka és egy zárkózott kislány egymásra találásának története. Ez a téma azóta sem veszített időszerűségéből. A szeretet és a kitartás erejéről ma is megrázó élményt nyújt a világsikert aratott film regényváltozata."

Hivatalos ismertető:

Gyönyörű parkkal, csodálatos virágoskerttel övezett kastélyban él a regény kis hősnője, a csudaszép kislány, Hargitay Erzsike. A házban mindenki körülötte sürög-forog, és sokan próbálják felvidítani, ugyanis ő a Hargitay-kastély legszomorúbb lakója is egyben édesanyját nemrég veszítette el. Az árva kislánynak senki sem tud örömet szerezni, s amióta Ibolya kissasszony a maga kibírhatatlan éles, parancsnoki hangjával a házban átvette a hatalmat, nem is reméli, hogy a boldogság újra rá fog találni. Azonban édesapja újra találkozik ífjúkori szerelmével, a bájos Berényi Máriával, akit Erzsike előbb tanítónénijeként szeret meg, majd benne fog ráismerni édes mostohájára. Addig viszont Frici kutyájával, Picivel mindent megtesz, hogy mosolyt varázsoljon Erzsike arcára... Lakner Bácsi műve film formájában már világszerte sikert aratott, és hirdette a szeretet minden szomorúságot legyőző erejét.

A regény elektronikus formában elérhető a MEK - Magyar Elektronikus Könyvtárban itt: http://mek.oszk.hu/00700/00766/

Stephanie Meyer: Twilight saga

Először, gondoltam megírom az Eclipse-ről a postot, aztán úgy elmerültem benne, hogy elolvastam gyorsan a breaking dawn-t is. Aztán arra jutotta, hogy jó-jó ez a vége, de akkormi lesz az elejével? Így hát mind a 4 könyvről írok egyben.

A Twilight furcsa módon került hozzám. Kedves barátnőm akkoriban külföldön élt, és megkért, vegyem meg neki magyarul, és hozzam ki, amikor jövök. Megvettem, és ott porosodott szegény a polcomon hetekig. Nem szeretem ezt a felhajtást, ami a nagyon "siker" könyvek körül van. E körül meg volt rendesen. Mégis olyan szép volt a borító, meg miért is ne... Szóval elkezdtem....

Amikor a mese és a valóság összemosódik, akkor jönnek létre ilyen történetek. Minden (tini?) lány álma, hogy rátaláljon a csodálatos herceg, és csak őt szeresse mindörökre...
Hiszen ki ne lett volna önbizalom hiányos kicsit esetlen 17 éves? És akkor itt ez mind megvan, igaz, hogy a herceg halhatatlan, és vért iszik, de hát kit zavar ez...
Szerettem ezt a történetet. Közel áll a szívemhez, mert izgalmas, kellemes, tele van olyan elemekkel, melyek a való életben is megtörténhetnének (elhagyja az embert néha élete értelme, van ilyen) és mégis olyan hihetetlenül csodálatos..
Főhőseink egyszerű emberek, és vámpírok, akik emberien próbálnak élni. A gonoszt itt azok a vámpírok képviselik, akik emberi vért isznak, hiszem ők gátlástalalanabbak, kegyetlenebbek. Persze nem minden esteben, hiszen köztük is vannak kevésbé embertelenek.
Kellemes kalandozás volt, egy olyan helyre, ahol vannak problémák, de azért jóra is fordulhatnak a dolgok, amire persze semmi garancia nincs...

Ajánlom azoknak, akik szeretik a romantikus történeteket, izgalommal bőven fűszerezve.
Mindenkinek, aki érzi magában ezt a bizonytalan lányt, és érdekli a története...
Azonban semmiképpen sem ajánlom azoknak, akiket egy ilyen lány csetlései, botlásai zavarhatnak, vagy ideges lesz, ha a szerelem kicsit túl nagy méreteket ölt.

Opdyke és Armstrong: Két kezemmel

Nemrég tettem le ezt a könyvet.
Nagyon kemény. Nem írok mást, csak a hivatalos ismertetőt, mert ez egy igaz történet, nem lehet méltatni. Szívet szaggató, megrázó és sajnos megtörtént. Ezért ilyen fájdalmas, mert egy krimi az csak krimi, de ez az élet volt...


Rövid hivatalos ismertető:

A személyes hangvételű, önéletrajzi íráson keresztül szemtanúi lehetünk a II. világháború borzalmainak, Lengyelország megszállásának, a haláltáborok néma jajkiáltásának.

Harlan Coben: Az erdő

Borzongani vágytam és jókat olvastam erről a krimiről, szóval megvettem és nem bántam meg.

Bár a borító és a cím valami igen hátborzongatót sejtet, maga a történet nem a félelemkeltésre épül. Inkább egy titok vár felfedésre, ami sok bonyodalom és fordulat után azért - megnyugvást adva - kiderül. De míg eljutunk idáig egy jó kis krimibe és nyomozásba csöppenünk egy kis humorral megspékelve, szeretnivaló főszereplővel. Én nem vagyok egy nagy krimiolvasó (tehát nincs jártasságom a nyomozásokban=nem találom ki feltétlenül ki a tettes) és nem is szeretem az olyan történeteket, amelyek "kitalálhatóak", azaz magam rájövök ki a "tettes", mert én igenis szeretem ha meglepetést okoznak a történetek. És ez is tudott meglepetést okozni, nem csalódtam. Ajánlom mindenkinek. (Szerencsére megvan angolul is az író többi könnyvével együtt így biztosan írok majd még erről az íróról)

Hivatalos ismertető:

"Látom apámat azzal az ásóval" "Amikor tizennyolc éves voltam, felügyelőként dolgoztam egy nyári táborban. Négy táborlakó - köztük a nővérem - az utolsó éjjel kiszökött az erdőbe. Soha többé nem látták őket. Csak kettőjük holtteste került elő. A tizenhét éves Margot Greent átvágott torokkal találták meg száz méterre a tábortól. A szintén tizenhét éves Doug Billinghamet fél mérfölddel távolabb. Számos késszúrás volt a testén, de a halál oka ugyanaz: elvágták a torkát. A másik két holttest - Gil Perezé és a nővéremé, Camille-é - soha nem került elő." Paul Copeland megyei ügyész a mai napig nem tudta kiheverni nővére húsz évvel korábbi elvesztését. Az éjszakát, amikor a lánynak örökre nyoma veszett abban az erdőben. A hatéves kislányát egyedül nevelő Cope jelenleg élete talán legfontosabb ügyén dolgozik, amelynek során a nyomok egy brutálisan meggyilkolt férfihoz vezetnek. Ám amikor Cope megpillantja a holttestet, egész addigi élete fenekestül felfordul. A férfi ugyanis nagy valószínűséggel ugyanaz a fiú, aki a nővérével együtt nyomtalanul eltűnt azon az éjszakán. Cope-ban ismét feltámad a remény, hátha Camille még mindig életben van. Hiába figyelmeztetik többször is, hogy ne bolygassa a múltat, Cope a végsőkig elszántan keresi az igazságot. Bármit képes lenne feláldozni, csakhogy megtudja végre, mi is történt húsz éve abban az erdőben, ám úgy tűnik, van valaki, aki még nála is elszántabb, sőt gyilkolni is hajlandó, nehogy fény derüljön a titokra... Az erdő ugyanolyan lebilincselően izgalmas regény, mint a szerző magyarul eddig megjelent művei: Az ördög játszótere és a Dermesztő csend. Ezúttal is csak a legutolsó oldalakon kapunk választ a kérdésekre, számunkra is csak akkor derül ki, mi történt a fák között "Coben a feszültségkeltés legnagyobb művésze." - Harlan Coben Amerika legnépszerűbb krimiírója. Regényeit a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon, és eddig 37 (!) nyelvre fordították le őket.

Vámos Miklós: Utazások Erotikában

Érdekes, olvasmányos, nekem kicsit Umberto Eco-s..., viszont ennek ellenére tetszett! Érdekelne azok véleménye, akik már olvasták...
Nekem úgy tűnik, inkább korrajz, nem is csak egy emberről szól, hanem egy rétegről, egy korszakról, magáról a változásról, a folyamatról, legyen az társadalmi, egyéni, életkorból adódó, stb...
Abszurd, de ez nagyon jó benne. Nekem nagyon más, mint amiket eddig VM-tól olvastam... Tetszik a tagolása, az ahogyan szó szerint ismétel meg részeket (mégis más elmesélni valakiről azt a néhány sort és valakinek a szájából "hallani" ugyanazt a néhány sort).
Nem tudtam befalni, részben mert más dolgom is volt az elmúlt hetekben, részben mert emésztős könyv.
Aki úgy dönt, hogy elolvassa: Jó szórakozást hozzá, szerintem nem fogja megbánni!

ui: A hivatalos ismertető szerintem megint egy kicsit fals, és igen, elmesélhető egy ember élete a szerelmi történetein keresztül. Legalábbis Jánoska élete...

10/7.

A hivatalos ismertető:

A szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon.
A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Joanne Harris: Partvidékiek

Lassan, de biztosan az élre kerül a szerzők között Joanne Harris :) nem csoda, népszerű író, remek művekkel.

A Partvidékiek sem lóg ki a sorból. Szinte ott érzem magam a szigeten, ahol a történet játszódik.

Az első, ami eszembe jutott róla, Stephen King Dolores c. kötete. Tán meredek a párhuzam, de mindkettőben nagyon erősen jelen van a Sziget, mint szimbólum. A Sziget megőrzi a titkokat, sajátos hit- és értékrendszere van. Az ott élők maguknak valók, mások előtt nem beszélnek.

Poént le nem lövünk :), de van benne szokásos harrisi csavar. Izgalmas könyv, bár túl sok benne a francia név, ez némileg bosszantó annak, aki ne parle pas frances :P

Hivatalos ismertető:

Le Devinen, kis breton szigetén évszázadok óta jószerével változatlanul csordogál az élet. Hiába követi egyik generáció a másikat, a két rivális közösség, a tehetős Le Houssiniéré-ieké és az elszegényedett Les Salants-iaké folyamatosan harcban áll egymással. Ezúttal az a tét, hogy melyikük településén legyen a sziget egyetlen strandja, amely turistákat vonz, jólétet teremt. Amikor Mado, a szigeten született talpraesett lány tízévnyi távollét után visszatér apjához, döbbenten tapasztalja, hogy szülőfaluját két veszély is fenyegeti. Az egyik maga a tenger ár-apálya, amely mind nagyobb részt harap ki Les Salantsból, a másik egy Le Houssiniére-i vállalkozó, Brismand, aki fondorlattal akarja megkaparintani a salantsiak földjeit. És ami a legrosszabb: a falubeliek közössége vagy szinte gyógyíthatatlan reménytelenségbe süpped, vagy régi sérelmek miatt egymás ellen fordul. Madóban feltámad a változtatás szenvedélyes vágya, hogy a huszonnegyedik órában megmentse szülőfaluját és az ott élőket. Mivel a babonás salantsiak előítélettel viseltetnek iránta, szövetségre lép a hazátlan egy ideje a szigeten élő, vonzó és titokzatos férfival, Flynn-nel.

Értékelés: 10/9

Alexandra Ripley: A mi időnk visszatér

Ezt a könyvet már nem nagyon régen olvastam, aztán egyszer kölcsönadtam, ami hatalmas hiba volt, mivel azóta sem kaptam vissza...:(
Tizenéves koromban a kedvenc könyvem volt, pedig nem kifejezetten annak a korosztálynak szól.
Amint látjátok, a szerző a Scarlett című könyv írója.

Hivatalos ismertető:

Lorenzo és Ginevra lenyűgöző és káprázatos történetének hátteréűl a 15. századi Firenze fenséges szépsége szolgál. Olyan szerelem köti őket össze, mely képes felülkerekedni a családjaik között dúló elkeseredett rivalizáláson, egy olyan ragyogó korban, melyet áthat az újjászületés csodálatos szenvedélye. Áthatva a reneszánsz minden jellemző vonásával - a palotában folyó életveszélyes cselszövésektől a felülmúlhatatlan művészi alkotások születéséig - egy olyan szerelem lélegzetelállító történetét meséli el, mely csak egyszer fordul elő az ember életében... egy olyan városban, melynek szépsége örök időkre szól.

Az én véleményem:

Nagyon izgalmas, letehetetlen könyv, mely betekintést enged a "sötét" középkorban virágzó Firenze életébe. A helyszínek és a fontosabb szereplők valósak (az akkori vezetők, a Medici család tagjai, Da Vinci, Michelangelo...).
Romantikus, eseménydús és úgy általában lenyűgöző stílusú mű.

J. R. Ward: Fekete Tőr Testvériség

Én is egy vámpírsztorit mutatnék be, így első bejegyzésem alkalmából.
A sorozatnak öt kötete jelent meg hazánkban, külön is érthető, de alapvetően egy szálra fűzött történetekkel.

A történet napjainkban játszódik egy csendes kisvárosban. Alapvetően nem a klasszikus "ember-vámpír-farkasember" felállás a jellemző erre a sorozatra, sokkal inkább arra épít a szerző, hogy a vámpírok köztünk élnek, saját, jól megszervezett társadalmuk van, melynek éléről már csak egy megfelelő vezető hiányzik.
Emberi társadalmakra jellemző problémákat feszeget. Hűség, szerelem, barátság, hit. Alappillérei ezek a vámpírtársadalomnak. Olyan világ, ahol a rendet egy szűk kör biztosítja, és kivételes civilizáltságra vall, hogy nem a vámpírok között kell rendet tartani... Az ember nem zsákmány, hiszen nincs rá szükség, mivel a legjobb táplálék a fajon belül az ellenkező nem vére. A szerelmes férfi pedig nem csak szóban, vagy ideig-óráig hűséges.... (akár élete árán is...!?) Ha ilyen a vámpírszerelem, akkor nem bánnám azt se, ha nem mehetnék ki a napra...:D:D
Persze, mint a legtöbb vámpírsztoriban, itt is sok az ágyjelenet (és nem feltétlenül kell hozzá ágy...:D), de valahogy jelen esetben ez szinte szükséges.

Misztikus elemekben sem szűkölködik a történet: farkasemberek helyett az "alantasok" faja a fő ellenség, és az egész háborúskodás a két fajt teremtő testvérpár (az Őrző és az Omega) viszályának eredménye.

Most pedig néhány szó a címről: a Fekete Tőr Testvériség a fajt védelmező néhány harcos szövetsége. Bekerülni csak úgy lehet, ha konkrétan arra születik valaki, de bármely vámpírcsaládba születhet harcos. Testvérként élnek és harcolnak, egymáshoz való hűségük vetekszik a házastársukhoz való hűséggel...


Mindenkinek ajánlom ezt a könyvsorozatot. Könnyen olvasható, pörgős, izgalmas könyvek. Letenni sem tudtam és szerencse, hogy egyszerre megvettem mindet, mivel az első könyvnek olyan hamar vége lett...

A hivatalos ismertetőt kihagynám, mivel itt öt könyvről van szó, és egy-egy könyv egy-egy szereplő életének alakulását mutatja be és a hátlap szövege szinte egy az egyben elárulja a sztorit.

Jó szórakozást hozzá mindenkinek!

Laurell K. Hamilton: A Harlekin

Van Anita Blake-es (főszereplő) bögrém, kitűzőm és pólóm. Gondolom ez elég jól behatárolja, hogy milyen szinten tetszik a sorozat.:) Ez már a 14. magyarul megjelent rész és végre megint kezd olyan jó lenni, mint az első pár kötet volt! Igaziból ezt a sorozatot az elejétől érdemes olvasni, mert különben elég érthetetlen az a világ, amit Hamilton és az írócsapata teremtett. Na jó, a szex része lekövethető és az van benne bőven (az első kötetekben nincs és nem is kell bele), de most végre megint volt egy kis történet is a háttérben. Magáról a könyvről pont ezért többet nem is írnék, max. a világról, amiben játszódik.
A vámpírizmus megengedett, legális dolog, ők is teljes értékű állampolgárnak minősülnek. Kivégzésükhöz hivatalos végzés kell. Na és persze minimum egy vámpírvadász.
A halottkeltés sem egy extravagáns foglalkozás és a likantrópia mint olyan is ismert fogalom. Azaz teliholdkor a város lakosainak egy része mindenféle bundákat, karmokat növeszt. A hétköznapi életben, ember formájukban ezt alapvetően titkolják, hiszen meghatározott helyeken (pl. kórház) tilos likantrópoknak dolgozniuk és a sulikban sem túlzottan örülnek neki, ha valaki ebben a "betegségben" szenved.
Ebben a világban él Anita Blake, aki halottkeltő és mellékesen vámpírvadász.
Szerintem érdemes az első könyvvel egy próbát tenni, akkor is, ha a vámpírvilágot nem érzi annyira közel magához valaki. Talán mégis magával ragadja.;-)

Syrie James: Jane Austen naplója

Egyételmű: csalódás! Persze engem is a kíváncsiság hajtott és hát miért ne, adjunk esélyt annak hogy jó lesz. Egy könnyed nyári olvasmány, de ....Aki meg akarja őrizni Austenról és műveiről alkotott elképzeléseit ne olvassa el. Persze kétség sem fér hozzá hogy semmi köze Jane Austen-hez és állítólagos titkos naplójához a regénynek, mégis abba a csapdába estem, hogy megvettem és elolvastam. Igaz mindebben egy magyar szakos kollégám lelkes és pozitív élménybeszámolója közrejátszott. Gondoltam egy irodalom szakos ért hozzá ... de hihetetlen csalódás volt számomra a könyv.
Nem, nem tényekre vágytam, hanem valami eredetiségre! Ezzel szemben mit kaptam? Az írónő (Jane Austen) koppintását! Igen, bár a regény arra épül, hogy ez egy napló átdolgozott és regényesített formája, amiből az derül ki, hogy Austen az életből - a vele megtörtént esetekből - kreálja zseniális történeteit, az egész regény Austen műveinek egyvelege. Számos kulcsfontosságú mozzanat az Értelem és Érzelem, a Büszkeség és Balítélet valamint a Meggyőző érvek c. regényekből lett "másolva". Hihetetlen számomra, hogy tud valaki így hasznot húzni már megírt és csupán egybegyúrt regényekből. Kétségkívül ügyes! De szomorú is ez. Nincs azzal az ötlettel semmi baj hogy megtaláljuk hirtelen Jane Austen titkos naplóját melyben titkos szerelemről van szó, de kedves Syrie James valami eredetit is kitalálhatott volna mint hogy lehúzunk még egy bőrt Mr Darcy-ról...
Sajnálom, ez csak az ÉN véleményem, remélem nem sértek vele senkit. De valakinek aki a diplmamunkáját Jane Austen-ből írta anno, ez a könyv...CSALÓDÁS.

Joanne Harris: Szent bolondok

Szeretek az időben utazni, főleg ez elmúlt korok ragadják magával a képzeletem. Joanne Harris regénye pediga XVI századi vallási elvakultságban fetrengő Franciaországba visz minket. Az első oldalak után kissé az Urak és Játékosok stílusa csapott meg, de nem bántam hiszen a főszereplők motiváltsága, jelleme csak így bontakozik ki igazán. Nem csalódik senki, aki kezébe veszi ezt az olvasmányt, mert izgalmakban nem lesz hiány és az olykor komikus jelenetek is szórakoztatóvá teszik a regényt. Ajánlom mindenkinek de aki Joanne Harris rajongó annak kötelező :)

Hivatalos ismertető:

Juliette-et, a Szárnyas Asszony néven ismert kötéltáncosnőt körülményei arra kényszerítik, hogy kislányával, Fleurrel együtt Sainte Marie-de-la-Mer isten háta mögötti apátságában keressen me-nedéket, ahol Auguste nővérként éldegél a jólelkű apátnő gyámsága alatt. Ám rövidesen új szelek fújnak: IV. Henrik meggyilkolása hatalmas zűrzavart idéz elő Franciaországban. Az apátnő halála után megérkezik Isabelle, az új rendfőnöknő, és Juliette meg az apátság békés élete szintén felbolydul. Mert a jövevény egy korrupt nemesi család tizenkét esztendős gyermeke. Isabelle ráadásul Juliette múltjának egyik kísértetét is magával hozza, aki papnak álcázza magát, és akitől Juliette jó okkal retteg…

Carole Matthews: Csokoládéimádó diétája

Valami vidámra vágytam, és a könyvtárban ezt a könyvet ajánlotta nekem a kedves könyvtáros Hölgy. Milyen jól tette, nekem nagyon tetszett.

Lucy Lombard és barátnői életét követhetjük végig, milyen szerelmi és családi életük van. Lehet sokat nevetni, elkomorodni, izguli a kalandokon. :)






Hivatalos tartalom:


A csoki fogy, csak mi nem – Joanne Harris ízei és Marian Keyes humora A Csokoládéimádók Klubjának négy női tagja sürgős összejövetelt tart, és persze rengeteg csoki kerül terítékre. Lucy Lombard bízott benne, hogy jóképű főnökével, Aidennel már semmi nem választja el őket, de egy nap az álompasit egy másik nővel találja az ágyban… Autumn új barátja még nem találkozott a lány szüleivel, és talán ez a szerencséje… Nadia férje megesküdött, hogy leszokik az internetes szerencsejátékról, de a bizalmatlan asszony nyomozni kezd utána… Chantal romokban heverő házassága felett pedig váratlanul kisüt a nap… Szinte biztos, hogy a lányoknak rengeteg csokoládéra lesz szüksége! Carole Matthews regényei szinte minden földrészen fergeteges sikert aratnak, páratlan humora több millió olvasót szerzett szívhez szóló történeteinek, számos művéből film készül. A Csokoládéimádók Klubja itthon is nagy sikert aratott, a folytatás pedig még több örömet tartogat, akár egy nagy tábla csoki. „Mint a legtöbb csokitartalmú dolgot, ezt is lehetetlen letenni…” – Life Magazine

Hemingway: Vándorünnep

Ugyan megfogadtam, hogy ide csak a friss élményeket írom le, mégsem bírok magammal, mert egy másik könyves blogon (olvasok néhányat) az abszolút kedvenc könyvemről írtak. Ez az a könyv, amit még soha senkivel nem tudtam megbeszélni, mert senki nem ismerte. :o( Én is csak véletlenül, a kezembe adta valaki 19 éves koromban. Emlékszem a mozzanatra is.

Magát Hemingway-t én nem annyira, mondhatnám: egyáltalán nem, mert bár érzem én a mély igazságokat magában hordó klasszikusát, de hát mit tegyek, nem lopta be magát a szívembe. Hasonlóképpen vagyok szegény Márquez-zel is, tudom én, hogy a Száz év magányért illik lelkesedni, ezzel szemben én a Szerelem a kolera idején- t tartom a szívemben. Hm, a hiba lehet, hogy bennem van.

Mindenesetre ez egy karcsú kötet, amely nem szól semmiről. Semmi dráma, semmi magasság és mélység, csak egy fiatal író Párizsban, aki szegény is bizonyos értelemben, egy másikban viszont nagyon nem, és talán erről az utóbbiról szól. Ha nagyon konkrétum kell, akkor azt mondom, hogy Hemingway és Párizs abban az időben, amiről azt gondolom, hogy visszahozhatatlan. Olyan idő, amelyet én igenis fel akartam idézni Párizsban, a lüktető, intellektuális, művészi átitatódást. Persze, nyomokban, de mégiscsak éreztem, talán, mert nagyon akartam.

Ez a hír jelent meg:

Sean Hemingway azokat a kéziratokat rendezte újra egy kötetbe, amelyek nagyapja Párizsban töltött éveiről szólnak. Az újraszerkesztésnél igyekeztek hűek maradni az eredeti szöveghez. A végeredmény állítólag jobb lenyomata lett Hemingway munkájának, mint az a kötet, ami az író halála után három évvel, Vándorünnep címmel jelent meg.Ernest Hemingway 1920-as évekbeli párizsi visszaemlékezéseiből készült memoárt 1964-ben, Hemingway negyedik felesége adta ki. Az író fia, Patrick Hemingway szerint azonban az akkori kiadásba sok olyan dolog is belekerült, amit nem is Hemingway írt. Az előszó, a befejezés és a cím sem volt még készen akkor, mikor az író meghalt. Ráadásul az első kiadásból sok minden ki is maradt, amiket Seán Hemingway új kötete már tartalmaz. Ugyan az új kiadás egy nyersebb verzió, egy befejezetlen munka, mégis jobban tükrözi Hemingway eredeti elgondolásait, és olvashatóbb is, mint a '64-es változat - állítja Patrick Hemingway.

Az átdolgozott kiadásban szó esik Hemingway első feleségéről, fiáról Jackről, van benne egy portré F. Scott Fritzgeraldról és az első írói szárnypróbálgatásokról is lehet majd olvasni. A kötet júliusban fog megjelenni az Egyesült Államokban, az író fiának előszavával.

Egy másik helyről, azt hiszem, talán ez igazabban adja át a lényeget, én csak bénáztam. :o)

Fülszöveg

A Vándorünnep az író posztumusz kötete, melyben ifjúkora egyik nagy élményét, az "elveszett nemzedék" húszas évekbeli Párizsát idézi fel. A laza visszaemlékezés-füzér feleleveníti a feledhetetlen város hangulatát, a dohányfüstben pácolódó Café des Amateurs jellegzetes bűzét, a lovas tartálykocsik dübörgését, a hazafelé vezető út kis üzleteit, kereskedőit, újságárusait, a hotelt, ahol Verlaine meghalt, s amelynek legfelső emeletén maga az író lakott és dolgozott. "Enyém egész Párizs, de én a füzetemé meg a ceruzámé vagyok" - írja Hemingway. A későbbi világsikerű könyvek alkotója feldolgozoandó nyersanyagként szemléli az őt körülvevő világot, az "amerikai kolónia" figuráit, kiváló portrékat rajzolva többek közt Gertrude Steinről, Ezra Poundról, Frod Max Fordról, s kiváltképp Scott Fitzgeraldról.

John Grisham

Erről a könyvről nem fogok sokat írni. Csatolom a hivatalos ismertetőt és csupán ennyit:

ezt a könyvet mindenkinek EL KELL OLVASNI! Egyszerűen ez egy kötelező! Ismételten megtörtént eset volt a regény alapja. S ha fokozni akarjátok, a regény után nézzétek meg a filmváltozatot is Samuel L. Jacksonnal és Matthew McConaughey-val a főszerepekben.

Hivatalos ismertető:

Az Egyesült Államokban, a legsötétebb Délen két fehér férfi alkoholtól és kábítószertől megvadult állapotban megerőszakol és csaknem halálra kínoz egy tízéves fekete kislányt. A gyerek megaláztatástól és fájdalomtól félőrült apja bosszút áll: vérrel mossa le a lányát ért gyalázatot. És ekkor elszabadul a pokol: a Ku-Klux-Klan fehér keresztes jelvényei, zászlói elborítják a várost, a fajgyűlölő szervezet pogromot hirdet. Ebben az életveszélyes fenyegetésekkel teli légkörben kezdődik el a néger apa tárgyalása, amely lélegzetelállító izgalmak közepette veti fel a súlyos erkölcsi kérdést: igazolható-e az önbíráskodás ilyen szélsőséges helyzetben, vajon a törvény betűje, vagy az elemi igazságérzet a fontosabb?

Kim Edwards: Az emlékek őrzője

A könyv nagyon érdekesnek és szívhez szólónak tűnt. Megvettem és nagy érdeklődéssel vetettem bele magam. Megtörtént eseményeken alapul a történet tehát rossz nem lehet, hiszen az életnél nincs jobb "író" hiszen az élet fantáziadúsabb az álmainknál is.

A történet kssé keserédes számomra. Egy fiatal idilli pár első gyermeküket várja a 60-as évek Amerikájában. Jómódú pár, imádják egymást. Ám a szülés közben komlikációk lépnek fel és az apa (aki mellesleg orvos és ő vezeti le a szülést) olyan döntést hoz egy pillanat allatt, ami örökre megváltoztatja a család minden tagjának életét sőt! másokét is. Egyetlen döntés mi mindent indít el....hihetetlen! A könyv nyomonköveti a család életét és visszatekint a multba is, azért hogy megértsük mi vezette az apát abban a sorsdöntő pillanatban. S hogy happy end-e ez a történet azt rátok bízom, döntsétek el ti. Én erről még szándékosan nem nyilatkozom. Ha valaki elolvassa és van kedve írja meg nekem.

Szándékosan nem tűzök be hivatalos ismertetőt, ha érdekel utána jártok, de az olyan sokat elárul, sajnos.

A történet mellett kiemelkedő szerepe van annak hogy jól ábrázolja az írónő a mozgatórugókat! Tanulságos olvasmány.

Richard Blake: Róma

Ezt ne!!! Komolyan kerüljétek szerintem, mert mint szinte az összes Bloody Good Books (BGB), ez is messze nem éri el az a szintet, amit úgy általában elvár az ember egy könyvtől.
Az a bosszantó, hogy a témája az összes BGB könyvnek érdekelne, de egyszerűen annyira igénytelen a fogalmazás, a párbeszédek, sokszor a cselekmény is, hogy képtelen vagyok végigolvasni őket. Pedig ritkán adom fel!
Ezt a "Róma" című könyvet a 67. oldalig bírtam. Amikor a "szarás" mint téma harmadszor került napirendre és ezzel a szóval használva, akkor már tényleg nagyon kiakadtam és úgy gondoltam, hogy rengeteg jó könyv várakozik a polcomon, így nincs időm ilyen szarságra.;-)

Harmat Anett: Gólyára várva

Ma megint egy naplós sikerült találnom az Újdonságok között a könyvtárban. Vonzódom az önírásokhoz, úgy tűnik.

A cím nem árul zsákbamacskát, a szerző azt az utat írja le, amit be kellett járnia a gólyával való találkozásig. Több évnyi várakozás, hormonkezelés, inszemináció, 2 sikertelen lombik után spontán fogant meg végül a baba.

Nincs kétségem, hogy a leírtak >90%-a valóban igaz. Keresetlen őszinteséggel ír nemcsak a kínzó hiányérzetéről, hanem a családjához fűződő, ideálisnak egyáltalán nem nevezhető kapcsolatáról is.

Tisztelem azért, amiért mindezt le tudta írni, ki tudta adni magából, és ország-világ elé merte tárni. Ugyanakkor -magunk közt szólva- nem mondhatnám, hogy túl szimpatikus az írónő személye: sokszor mutatkozik rosszindulatú hárpiának, hisztis P-nak, és ezt nem foghatjuk mindig arra, hogy szegény szerencsétlen, nem jön össze a baba, azért ilyen keserű...

A könyv egyébként olvastatja magát, mintha a barátnőnket hallgatnánk, sallangoktól mentes, és valóban realisztikus.

Hivatalos ismertető:

"Nekünk elsőre sikerülni fog! Vagy másodikra... A biztonság kedvéért: hőmérőzés. Az orvos kedvéért: hormonkezelés. Mások gyerekeihez: mosolygós gratuláció. Félelemből: inszemináció. Dacból: természetgyógyász. Végső kétségbeesésből: pszichológus. Immáron elkerülhetetlen: az első lombik. Figyelem-elterelésnek: tanulás. Kérdezősködő rokonoknak: könnyed válaszok. Még mindig reménykedve: második lombik. Azután: élni tovább. Meggyőződés nélkül: készülni a harmadikra. Mindezek után: létezhet-e csoda?"

Értékelés: 10/7

Christopher Priest: A tökéletes trükk

A könyvet az azonos című film után olvastam. A film lenyűgözött!!! Nem az a tipikus Hollywoodi sztori és alkotás, amit megszoktunk. Annyira tetszett, hogy el kellett olvasnom könyv formában is! És megérte, mert bizony a történet apróbb módosításokon ment át a filmre vitel miatt - megjegyzem teljesen érthető módon hiszen nem lehet másfél órába belesűríteni egy könyvet.

A történet két rivalizáló bűvészról, előadóművészről szól a Viktoriánus korabeli Angliában. A történet napló formájában olvasható. Megkapjuk mindkét főszereplő naplóját és elolvashatjuk mindkettejük szempontját, érzelmeit, indittatását és így nagyon nehéz vagy lehetetlen valamelyikük oldalára állni. Ám nem csak ennyi a történet! Van ittmég valami egy rejtély egy természetfeletti dolog egy fantasy elem, ami még egy csavart hoz a történetbe. Végtelenül izgalmas történet az utolsó oldalig!!! "Kötelező" olvasmány és mindenkinek ajánlom a filmet is Hugh Jackman és Christian Bale szerintem garantálja a sikert. (Angol cím: The Prestige)

Hivatalos ismertető:

Szédítő, viktoriánus hangulatú, díjnyertes regény két bűvészről és halálos ellentétükről, mely családjaik több nemzedékére hatással van. Vitájuk középpontjában egy bámulatos trükk áll, amit mindketten előadnak műsorukban. A varázslat titka egyszerű, ám az ellenfelek számára a valódi rejtély sokkal mélyebben rejtőzik. Mindkettőjüknek sokkal több rejtegetnivalójuk van a trükknél.

Sara Gruen: Vizet az elefántnak

Ez a könyv nagyon érdekes volt. Nagyon jó volt olvasni. Olyan volt, mint egy kétsíkú lap (sok szempontból, mivel a történet is két időben játszódik; a cirkusz csillogása-szemben a "cirkuszosok" többnyire nyomorúságos életével; a szerelem és a gyűlölet; öreg és fiatal; és millió kettősséget éreztem végig a könyvön) . Olyan érzésem volt, mintha valami titkot tudnék meg a történet olvasása közben. Engem (persze), már megint azok az részek fogtak meg, ahol a "főhős lelkéről van szó", azokról a robbanásszerű változásokról, amik végig sodorják téren és időn... Nem tudom, hogy tetszett-e, illetve azt tudom, igen, tetszett, de hogy jó könyv-e? A jónak abban az értelmében, amit én szeretek egy könyvben jónak mondani... Na, kb ilyen ellentmondásosnak éreztem a könyvet is... :)
Ha jól akartok szórakozni, szerintem olvassátok el, aztán esetleg megvitatjuk, kinek mi, vagy mi nem tetszett. Érdekes történet, keserédes Happy Enddel! (A hivatalos ismertetőtől így utólag a hajam égnek áll! Nem érzem mérvadónak.)

10/8.

A hivatalos ismertető:

"Nagyszerü, káprázatos, mesterien megírt regény. Magával ragadott a múlt század eleji Amerika vándorcirkuszainak világába, és az utolsó pillanatig fogva tartotta érdeklődésemet. Sara Gruen hangja John Irvingével vetekszik. Reménytelenül és szégyentelenül belezúgtam ebbe a könyvbe. Olvassák el!"
(Joshilyn Jackson, a Gods in Alabama szerzője)

"Ebben az izgalmas, romantikus történetben, mely az 1930-as években játszódik egy vándorcirkuszban, Sara Gruen elsőrangú munkát végzett. Jellemei élnek és lélegeznek, a cselekmény pedig olyan lebilincselő, hogy egy éjszaka végigolvastam a kötetet. A hűséges terrier, a királyi nő és az elbájoló Rosie, az elefánt alakjának megrajzolásával a szépprózának ez a remeke arról is szól, hogyan tudják szeretetre tanítani az embert az állatok."
(Susan Cheever, a My Name is Bill szerzője)

Joanne Harris:Urak és játékosok

Szinte mindent olvastam Joanne Harristől. Imádom az írónő stílusát. Humor, izgalom és fordulat jellemzi ezt a regényt is. Számomra ez a legjobb könyve. Ez pontosan az volt, amit nem lehetett letenni. Az első oldalakon kissé zavaros volt, de amint rájöttem (és mindenki rájönne) mi az írónő technikája a könyv felépítésében, zseniálisnak tartottam. Nem akarok sokat elárulni csak annyit hogy számomra megdöbbentő fordulatok vannak benne. Ennek a könyvnek a hatására olvastam el további regényeket az írónőtől.

Hivatalos ismertető:

Egy régi, nagy hagyományokra visszatekintő fiúiskola, a St. Oswald valahol Észak-Angliában a helyszíne Joanne Harris nagy érdeklődéssel várt új regényének. Még alig kezdődött meg az új iskolaév, de a tanárok és a diákok számára máris a nem szívesen látott változás szelei fújnak. Az újdonságot a számítógépek világa jelenti, és a különc, az iskolában évtizedek óta tanító latin tanár, Roy Straitley végre - bár kissé vonakodva - a visszavonulást fontolgatja. De a versengések, féltékenykedések, kisstílű torzalkodások és mindennapos krízisek hátterében valami sötétebb árny is megmozdul. És egy tizenöt éven át dédelgetett, rejtegetett neheztelés végül felszínre kerül. Ki rejlik a "Vakond" álarca alatt, akinek kegyetlen tréfái lassanként erőszakba, vagy akár gyilkosságba torkollanak? És hogy dönt romba mindent egy rég elfeledett botrány?

H. Perruchot: Van Gogh élete

Háááát (igen, tudom, "Háttal nem kezdünk mondatot!"), a végére értem.
Nagyon jó volt! Nem volt könnyű, de nagyon jó volt. Volt, hogy meg kellett álljak, néhány napra, hogy feldolgozzam amit olvastam, annyira a hatása alá kerültem.
Életrajz kedvelők! Szerintem ne hagyjátok ki!
Nagyon jók benne a Van Gogh testvérek levélváltásai, bár többnyire Vincent leveleinek részleteit idézi Perruchot. Ahogy az elbeszélő részek és a levélidézetek egymásba ágyazódnak, folyamatos szöveggé válnak, ettől az életrajz életre kel, pörög, sodor magával. Olyan érzés, mintha együtt sétálnánk Vincent imádott búzamezőin, mintha belelátnánk a fejébe, látnánk a kínzó gondolatokat, az állandó önostorozást, és persze az őrület fokait. Megszállott volt, idealista volt; a könyv sok helyen a saját magával vívott harcait mutatja be.
Nagyon érzékletes, olyan eleven képekbe gyömöszöl bele minket olvasókat Perruchot, hogy nincs igazán kiút, végig kell élni Van Gogh minden rezdülését, gondolatát, megszállottságát, magányát, rövidke kis eufóriáit, és elmebaját természetesen vele együtt; a történet csak sodor és sodor. Döbbenetes, milyen reálisan nézte saját elmebaját, tudta, hoyg beteg, elemezte saját magát folyamatosan.
Én sajnos nem tudtam ezelőtt, hogy Van Gogh milyen szoros kapcsolatban létezett testvérével Theoval, nem tudtam arról sem, hogy milyen önsanyargató életet élt, talán ő maga sem tudta miért..., mennyire nem volt egyértelmű számára, hogy mi végre született..., és mennyire nagyon vágyta az egyszerű, hétköznapi életet, miközben a tehetsége folytonosan hajtotta a művészet felé. Hihetetlen mennyiségű festménye, rajza, grafikája készült. Egy-egy témát háromszor, négyszer is megfestet, esetleg többször is. Megszállott volt. Állandóan szembe fordult az árral. És még a halála előtt sem tudta elhinni, hogy milyen nagy festő is lett belőle.
Igen, a zsenik és az őrültek között csak egy kicsi, vékony határvonal húzódik!

10/8.

A hivatalos fülszöveg: Henri Perruchot művész-életrajzait a magyar olvasóközönség is megszerette. A nagy példányszámban megjelent Gauguin-, Cézanne- és Manet-köteteknek már elkészült, illetve készülőben van a második kiadása. A kitűnő francia műtörténész irodalmi eszközökkel, regényes formában eleveníti meg hőseit, a XX. századi művészet nagy újítóit, de az olvasmányosság mindig tudományos igényű hitelességgel párosul. A sok dokumentum felhasználásával készült életrajzok a modern művészet kutatói számára is forrásértékű pályaképek. Van Gogh életrajzában meggyőzően érzékelteti a szerző, hogy az egészen egyéni utakon járó tragikus életű művész alkotásai, a meg nem értés, a magány, a fájdalom és meghasonlás közepette készült képei az igazi művészet varázsa folytán hogyan válhattak az utókor számára az élet örömeit, szépségét és a belső megbékélést árasztó élményforrásokká egyre nagyobb tömegek számára.

Raymond Khoury : Az utolsó templomos lovag

Szintén egy olyan könyv ami nem volt előre elhatározva. Járkáltam a polcok között a könyvtárban és leemeltem. Nem is tudom mit vártam tőle, de valahogy azt gondoltam el kell olvasnom. Pár oldal után gondoltam , na ennek a könyvnek biztos nem fogok a végére érni.
Mivel kikölcsönöztem és nem akartam egyből visszavinni folytattam az olvasását.
Az író az ikertornyok leomlása után írta a regényt ami a mai időkben játszódik, de néha visszatér az 1291-es Akkó városa pusztulásához, mikor is egy ifjú lovag menekül el hajón,mely nyomtalanul eltűnik. Tess az archeológus és az FBI ügynök közösen derítik fel a lovagok történetét. Közben természetesen szerelem is szerepet játszik. Őszintén szólva néha végleg félretettem volna a könyvet, de mindig történt valami olyan dolog ami miatt maradtam a kiolvasásánál. Tehát jó sok megdöbbentő fordulat szerepel benne.



Hivatalos ismertető :
1291-ben tűz és kard által veszett el Akkó városa. Innen indul Az utolsó templomos lovag cselekménye, egy ifjú lovag és mestere maroknyi csapatukkal a tengeren át menekülnek egy titokzatos ládikával, amelyet a rend haldokló nagymestere bízott rájuk. A hajó nyom nélkül tűnik el.A mai Manhattanben négy, templomos lovagnak öltözött álarcos lovas léptet ki a Central Parkból, végigüget az Ötödik sugárúton a Metropolitan Múzeum lépcsőjéig, ahol a "Vatikán kincsei" kiállítás megnyitója zajlik. A lovasok áttörnek a tömegen, kíméletlenül legázolva mindenkit, aki az útjukba áll. A megnyitón részt vevő archeológus, Tess Chaykin néma döbbenettel figyeli, ahogy a lovasok vezetője kiválaszt egy furcsa, fogaskerekes eszközt. Mond néhány rejtélyes latin szót, miközben mély tisztelettel magához veszi, majd kivonul társaival, és eltűnnek az éjszakában.Az eset után megindított FBI-nyomozást Sean Reilly antiterrorista szakértő irányítja. Nem sok idő kell hozzá, hogy Tess társaságában elmerüljön a keresztes lovagok sötét, titkos történetében, halálos macska-egér játszmába bonyolódva a könyörtelen gyilkosokkal, miközben három földrészen át folyik a hajsza a templomosok elveszett kincse után.

Új tag - egy új ötlettel

Sziasztok,
Köszönöm a meghívót! Szívesen olvasok olyan blogot, ahol megoszthatjuk olvasmány élményeinket. Remélem nem lesz baj, ha én sokat fogok írni, de bevallom sokat olvasok és mind nagyszerű könyv és alig várom hogy egy újabb remekművet vegyek a kezembe.
A pénztárcám azonban sokszor határt szab! (Könyvtár pedig legközelebb 30 km-re van és ott nincsenek meg az újdonságok)
Én szívesen csereberélnék könyveket. Kapásból 8-10 könyv van a polcomon, amit elcserélnék - nem azért mert rosszak vagy régiek, hanem azért mert új élményekre vágyom.

Anthony Horowitz: 8 regénye (ha kell pontos címet is írok)
Henri Charriére: Pillangó
Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot?
Helen Fielding: Bridget Jones naplója, Mindjárt megőrülök
ugyanezek eredeti angol nyelven (Amerikában vásároltam)
Yitta Halberstam és Judith Leventhal: Hétköznapi csodák

és még van pár könyv de csak akkor folytatom, ha van erre érdeklődő.